Bartay Endre,
Bartay Endre,
zeneszerző, született 1798-ban Széplakon, Abauj-megyében, előkelő nemesi családból; iskoláit végezvén, Budapesten telepedett le s 22 évig a főváros pénztári tisztviselője volt; később hivatalától megválván, 1843-ban a nemzeti szinház igazgatóságával lett megbizva s mellékesen zeneszerzéssel foglalkozott. Az 1848. események után több ideig Pozsonyban tartózkodott, hol hangversenyeket rendezett, sőt a Théâtre Lyrique számára baletteket is irt. Ezután Hamburgba költözött, hol egészen a zeneszerzésre adta magát. Meghalt 1856. okt. 4. Mainzban.
Czikkeket irt a Pesti Divatlapba (1845.) és 1830-ban V. Ferdinand király koronázási ünnepélyére egy nagy koronázási misét, melyet Pozsonyban elő is adtak. 1834-ben Eredeti népdalok zongora kisérettel jelentek meg tőle Pesten két füzetben. 1836-ban Aurélia czímű operát irt, melyet a német színpadon adtak elő. A pesti állandó magyar szinház megnyitása után (1837.), abban Csel cz. első magyar víg operával lépett föl. Az általa tervezett és a nádornak ajánlott Nemzeti Örömemlék cz. könyvnek zenészeti részét is ő irta. József nádor névünnepére nagy vocal misét és halála emlékére nagy oratóriumot szerzett, mely Pozsonyban 1847-ben alőadatott. Hamburgban tartózkodása alatt irta: A magyarok Nápolyban cz. operáját.
Munkái:
1. Magyar Apollo. Pest, 1834. (Zeneelméleti mű, mely e nemben a legelső magyar nyelven.)
2. Művészeti vezér zenemű-mellékletekkel. U. ott, 1846. Két kötet.
Honművész 1839. 42. sz.
Egyetemes M. Encyclopaedia V. 734.
Ságh, Magyar Zenészeti Lexikon.
Petrik Bibliogr.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
