bölcseletdoktor, főgymnasiumi tanár, előbbinek testvérbátyja, szül. 1849. decz. 14. Aszódon Pestmegyében; középiskoláit (1868.) és az egyetemet Budapesten végezte. (Deutsch) családi nevét ekkor változtatta Darvaira), 1874-ben a mennyiségtanból, 1875-ben pedig a természettanból tanképesítést nyert. 1872 óta tanárkodik. 1876. szept. 3. a pécsi áll. főreáliskolához neveztetett ki rendes tanárnak, innét 1880-ban a dévaihoz helyezték át és az 1891/92. iskolai évtől az aradi főgymnasiumban működik.
Természettudományi czikkeket irt a Természettudományi Közlönybe (1881–82. Ujabb nézetek a sugárzó kőről. 1884–86.); paedagogiaiakat a Magyar Tanügybe (II. 1883–84. Comenius), Ungarische Revuebe (1882. 1889. Die politische Literatur Ungarns bis 1825.), Tanáregylet Közlönyébe (1884.); politikai vezérczikkeket a Kelet Népébe (1875–76. Külügyi kérdésekről mint a lap külügyi rovatának vezetője); tárczaczikkeket a Fővárosi Lapokba (1881-től u. m. 1882. Az angol sajtó, 1884. Khinai költészet, Diderot, 1885. Gordon, 1886. A franczia szinköltészetről, A negyven halhatatlan, Ch. Barthelemy munkájának ismertetése, Börne, 1887. Trefort, 1889. Augierről, Pavolini műfordításai 1890. Nikita fejedelem mint költő, A trójai kérdés, A szinház Angliában sat.), Vasárnapi Lapokba (1882. A mézelő hangyák), Faraday cz. hosszabb programmértekezése megjelent a dévai áll. főreáliskola Értesítőjében (1881.), továbbá irt a Nemzetbe (1883. 300. 475. sz. 1884. júl. 27. és 28. sz. 1885. 937. 946. sz. Bosnia története 1890. 1. sz.), Pester Lloydba (1881. 195. 229. 1882. 244. 245. 1883. 164. 165. 1884. 234. 236. 287. sat. sz.); irt még a Vasárnapi Ujságba (1882.), Ország-Világba (1881.), a berlini Tägliche Rundschauba, Magyarországba (1881. álnév alatt), Hunyadba, Századokba (1889–90. Könyvismertetések).