Fördős (Ferdős) Dávid (szenczi),
Fördős (Ferdős) Dávid (szenczi),
ev. ref. lelkész, F. János tanító és Lampert Sára fia, szül. 1787. decz. 27. Mező-Lakon Veszprémmegyében; a pápai ref. főiskolában tanult, hol mintegy két évig volt a költészeti osztály tanítója; azután öcsényi (Tolnam.) iskola-rektor lett, honnét 15 hó mulva Gyönkre hivatott első tanárnak (az akkori beosztás szerint), hol 5 évig működött. Innen kőröshegyi (Somogym.) lelkész lőn, 11 év mulva pedig Nagy-Doroghra (Tolnam.) költözött, hol 1866. nov. 11. meghalt. A dunamelléki és dunántúli egyházkerületek, a tolnai tractus tanácsbirói, Tolnamegye pedig táblabirói czímmel tisztelték meg.
Munkái:
1. Külömb-külömb-féle versek. I. füzet. Pest, 1817. II. füzet. Debreczen, 1827. (Ferdős Dávid névvel.)
2. Vigasztalások a koporsónál, énekekben. Pécs, 1838.
3. Halotti búcsúzó versek. Kecskemét, 1842. (2400 példányban a tolnai egyházvidék egyházi özvegyek és árvák intézetének engedtetett a bejövendő összeg)
Végre ő adta ki először a hires rimelő Kovács József verseit (Pest, 1817.)
Kéziratban: Földrajz és történelem versekben, Gray Johanna avagy a vallás győzelme a szereteten angol forrás után versekben.
Levele Erdélyi Jánoshoz.
Prot. Egyh. és Isk. Lap 1866. 1535–37. l.
Prot. Naptár 1867. 74.
Uj M. Athenás 137. l.
Petrik Bibliographiája.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
