Gigler József,
Gigler József,
kath. plébános, szül. 1822. febr. 5. Szombathelyt Vasmegyében; a szombathelyi püspökmegyében 1846. ápr. 24. misés pappá szenteltetett föl; később Rohonczon, majd Borostyákőn (Vasm.) volt plébános, hol 1878-ban meghalt.
Mint író először a Mátray-féle Regélőben és Honművészben (1840–41.) lépett föl költeményeivel; írt az Athenaeumba (1843. A regények, A költők szegénységéről), Kliegl-könybe, Garay Regélőjébe, Religio és Nevelésbe s a Századunkba. Könnyű folyékony stilben ügyesen írt czikkei a szépirodalmi lapok szerkesztőinek figyelmét magukra vonván, mindenik törekedett őt lapjának rendes dolgozótársául megnyerni. 1845-ben a Honderű szerkesztője nyerte meg őt rendes fizetéses dolgozótársnak, mire a lapnak 1847-ig vezérczikkeket, lélektani értekezéseket és beszélyeket írt; Petrarca áldása cz. beszélye 1845-ben jutalmat nyert; írt még a Pesti Divatlapba, Nemzetőrbe s a Reménybe (1851. Rege Dióvölgy liliomjáról, töredék egy nagyobb munkából, Jodok álnévvel); végre a Religióban jelent meg az 50-es években értekezése.
Munkája: Idvoszlop, melyet méltgs. és ft. Balassa Gábor urnak, szombathelyi megyés püspöknek... beigtatása ünnepén emelt a szombathelyi növendékpapság negyedik osztálya 1844-ben. Szombathely (Költemény).
Szépirodalmi munkálatai Gerő és Jodok álnevek alatt jelentek meg.
Danielik, M. Irók II. 93.
Szombathelyi kath. püspökm. Névtára 1874.
Petrik Bibliogr.
M. Sion 1893. 851. l.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
