A Pesti Divatl. (1844–46.) lépett föl az irodalomban epigrammáival; írt költeményeket, beszélyeket, ismeretterjesztő, politikai, aesthetikai és szakczikkeket a következő lapokba, emlékkönyvekbe s folyóiratokba: a győri Hazánk (1845. 1847), Életképek (1847–48), Munkások Ujsága (1848), Márczius Tizenötödike (1848), Közlöny (1848. tatai levelek), Komáromi Értesítő és Komáromi Lapok (1849), Romemlékek (1851), Hölgyfutár (1851. Vegytani elmélkedések, Művészet, Görög vallás, Hangászat, Szinészet, Lyrai költészet, 1852. Tánczművészet, Szobrászat, Építészet, Festészet, A szépről, 1853. A pesti három czigánybanda, Művészet czélja, Természet, A természeti szép, 1854. A művészi szép, Az idealis arczok), Müller Gyula Nagy Naptára (1853. Az osztrák birodalom legnevezetesebb ásványvizeinek kivonatos ismertetése orvosi tekintetben), Vas Gereben Nagy Naptárában (1854. A betegségek okairól), Vasárnapi Ujság (1854. Canrobert tábornok, A vakokról, 1856.), Pesti Napló (1854. 211., 240., 269. sz. Tata és Vidéke, 278. sz. könyvism., 1855–67. tatai levelek és könyvism.), M. Sajtó (1855. tárczaczikkek és levelek Tatából, 1856–57.), Kelet Népe (1856. 318. sz. Ujszülöttek gyöngesége), Kalauz (1856), M. Néplap (1856. költ.), Budapesti Viszhang (1856), Tanodai Lapok (1856. Népszerű egészségtan, 1857. Illemtan és könyvism.), Napkelet 1857–58, költ. és epigrammák), Győri Közlöny (1857. költ. és levelek, 1882. Levél a Gy. K. 25 éves jubileuma alkalmával), Nővilág (1857–58.), Orvosi Hetilap (1857. Sajátságos lefolyású görvélykór, 1858. Alszár fekélyek, 1859. Ördög-látás, 1860. Szúrtseb., 1861. Könyvism., 1862. Kanyaró járványról, 1863. A pokolvar, A csúzos derme, 1865. Gyógyszerhatások, 1866–67. Magángyakorlati naplómból), Prot. Egyh. és Iskolai Lap (1858. Önadóztatás a domestikára, 1859–60.), Magyarország (1861). Gyógyászat (1861. Haldokló öngyilkos, 1862. Kórházi tapasztalatok Tatából, 1863. A szívbetegségek főjelei s következményei, 1864. Szívsorvadás, Szívizomlob, Szívtúltengés, sat., 1865. Idült gégehurut, Szívtágulat, Ideges szívdobogás, Szívdag, A szívbillentyűk és nyilások bántalmai, 1866. Függérlob, Ütérlob, Visszérlob, Nyirkedénylob. 1867. Az 1866. évi cholera Tatában sat., 1868. A kehrángás, 1869. Guta ütési, majd nyavalyatörési harmadnapos váltóláz egy esete, 1870. A művi termékenyítés kérdéséhez, 1871. Állgörcs és derme, kedélykóros egyénen, 1872. Késlekedő, mindennapos, veszélyes váltóláz egy esete, Felismerhetők-e mindég azonnal a veszélyes váltólázak, 1873. Styrax, a rüh ellen, 1875., 1883–84.), Hazánk s a Külföldben (1867–68. Komáromi napok), A Honvéd (1867. A komáromi várőrség utolsó szép napja, A komáromi nemzetőrök jegyzőkönyve 1849-ben, 1868. 1870–73. Schiffler Ferencz m. kir. honvéd alezredes és Titteldorf József m. kir. honvéd őrnagy életrajza, Tata, 1870. jun. 16. H. E. O. aláirással, A Komáromi Lapok és honvéd írói, egy része a Harczi Világ cz. melléklapban), az Országos Honvéd Naptár (1868. Komáromi vár napjai s emlékek 1849-ből, epigrammák sat.), Századunk (1869. Tata nov.), Katonai Közlöny (1870. Katholikus templom-diszletek), Sopron (1871. lrodalmi emlékeink 1849-ből, 1872. Klapkainduló első fogadtatása, czikkek Vitéz Hári János és Borongó álnévvel, Hozzunk-e külföldi tanerőket hazánkba, 28. sz. A távozotthoz, költ. Göthe után és ered. költemények. könyvism.. 1873. Tüskés dalok, Elegia, Seneca arany mondásai, Apró életképek, * jegygyel is, 1874. Házi gyógyszerek és gyógymódok, elbeszélések, 1875–76. Eredeti s ford. költemények), M. Nyelvőr (1872–74. Tata vidéki népdalok és Péter Marczi népkölt., Népmesék, Féhaj), Pozsonyvidéki Lapok (1874. Dévénytől Komáromig. Huszonöt évvel ezelőtt, Multunk küzdelmeiből, Soproni levelek, Könyvism. 1875–76. Az 1849. komáromi honvédparancskönyvből, 52. sz. Néhány adat még Petőfi Sándorról, Istvánról és szüleiről), Közegészségi Lapok (1875–76. A budai honvéddandár közegészségi állapota), Szatmár (1875. Adomák Mari álnévvel), Székesfehérvár (1877–79. költemények Borongó álnévvel), Székesfehérvár és Vidéke (1877. 1879–81. Elbeszélések, gnómák, epigrammák, xeniák sat. Borongó álnévvel), Fehérvári Hiradó (1880. Eredeti s ford. költ., Álhalál vagy elrejtőzés, Irodalmi visszapillantás a pápai ref. főiskolai képző társulatra «Névtelen» aláirással, Pécsi levelek sat.) Fejérvári Szemle s Fehérvári Hiradó (1881–83. Költ. és epigrammák Borongó névvel 1884. Budavári levelek), Tata-Tóvárosi Hiradó (1881–85. Költ., eredetiek és német költőktől H. D. jegygyel), Budapesti Hirlap (1881. 56., Boros Mihály 50 éves írói jubileumának indítványozása. 170. sz, Ismeretlen emléksorok Lisznyai Kálmántól, 1882. 201. sz. Lamberg megöletéséhez, 1883. 36. sz. Pályázati eredmény, 74. sz. Kik csinálták a Márczius 15-dikét? 273. sz. Uj élet a Ludovica Akadémiában, 1884. 267. sz. A Ludoviceumból), a székesfejérvári Szabadság (1881. Epigrammák, xeniák, 1882. költ., Camoens, és Makart, Trencséni várban, elegia Kelenföldi Endre névvel, 1883. Epigr., 1884. Farsangi versek). Fővárosi Lapok (1883. 15. sz. Epigramma B. jegygyel), Bolond Istók (1883. Fakovák, Hirtelendy álnévvel), Figyelő (XXIII. 1885. Boleszny Antal életrajza), Hazánk (1886. Márczius 15-ike 1848-ban).
Álnevei s jegyei a már említetteken kívül: Futásfalvi Jenő, Piros Pista, Hajnal csillag, Szerelmes zivatar, Egy választó, Vad Moraj, A körpáholy belső titkos tanácsosa, H....i D., -hd-, H.... Mari, Z....n., Marietta, Fánni, A régi jó, Melinda, Zordon, Z., –25-, Rendetlen levelező, Főszegi, Don Gunárosz, Intrepid, Rohamol, Belizár, Fiumei, Izmén, Egy tatai műkedvelő, r. t., Ő az., Állj! ki vagy?, H....y, h+d., F. H., Bukaresti, Neszmélyi, Forgó szél, yl., Bohó, B-o, y. l., B., Bibi és Ébren Álmodó a nevezett lapokban.