Horváth Ödön,
Horváth Ödön,
jogi doktor és jogakadémiai tanár, szül. 1862. márcz. 19. Huszton (Máramarosm.); középiskoláit a máramarosszigeti ev. ref. lyceumban 1879-ig, jogi tanulmányait az eperjesi ág. ev. jogakadémián végezte, hol legnagyobb hatással voltak reá Vandrák András és Berzeviczy Albert tanárai. A jog- és államtudományi vizsgák letétele után 1883-ban az eperjesi ág ev. jogakadémia segédtanára lett; a tételes nemzetközi jognak és néhány speciális collegiumnak tanításával bízatott meg. 1884-ben Kolozsvárt az összes jogtudományok doktorává avatták és ugyan ezen évben, az akkor elhalt Vandrák András helyére, a magyar közjog, jogbölcselet és nemzetközi jog tanszékére rendes tanárnak választatott meg; ez állást mind e mai napig viseli; 1886-ban a kar dékánja lett. 1885-től öt évig az eperjesi ág. ev. collegium jegyzőjeként is működött. Több rendbeli utazást tett ismereteinek gyarapítására. 1889-ben a budapesti m. kir. ítélő tábla bizottsága előtt ügyvédi oklevelet nyert. 1891-ben részt vett a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumban az egységes jogi államvizsgálatok tárgyában tartott szakértekezleten. 1895-ben a kolozsvári egyetemen a magyar közjogból magántanárrá képesíttetett. Élénk részt vesz Eperjes társadalmi életében: 1884 óta titkára a sárosmegyei jótékony nőegyletnek; jelentékeny részt vesz az eperjesi Széchenyikörnek működésében, az egylet szinészeti-, zene- s képzőművészeti szakválasztmányainak elnöke; 1894 óta ezen egyesületnek titkára. Jelentékeny része volt az egyletnek a sárosmegyei közművelődési egyesülettel való egyesítésében, mely alkalommal az egylet új alapszabályait kidolgozta.
Czikkeí a Sárospataki Lapokban (1886. Az öngyilkosságról); a Szilágyi Albumban (1885. A huszti pirosdomb, népmonda); az Ország-Világban (1894. A Dunajecz): több szépirodalmi és szaklapnak munkatársa.
Munkái:
1. Az eperjesi ág. ev. collegiumi jogakadémia multja s jelene. Kassa, 1886.
2. A párviadal történeti, jogbölcsészeti és tételes jogi szempontból. Eperjes, 1887. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap.)
3. Tábori Erzsók. Rozsnyó, 1887. (Különny. a Rozsnyói Hiradóból.)
4. Megjegyzések jogi szakoktatásunk kérdéséhez. Sárospatak, 1888. (Kül. ny. a Sárospataki Lapokból.)
5. Ujabb megjegyzések jogi szakoktatásunk kérdéséhez. Sárospatak, 1890. (Kül. ny. a Sárospataki Lapokból.)
6. Az 1889: XXVI. t. cz (Az 1883. I. t.-cz. módosításáról, tekintettel a katonai szolgálatot teljesítő joghallgatókra.) Bpest, 1890.
7. Tanári jelentés a sárosmegyei jótékony nőegylet 1890. jan. 12. tartott közgyűlésén. Eperjes, 1890.
8. A sárosmegyei jótékony nőegylet 1891. jún. 6. tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. Eperjes, 1891.
9. Dolgozatok a jogi oktatásügy köréből. Bpest, 1891.
10. A vallásszabadság kérdéséhez. Debreczen, 1891.
11. Jogi államvizsgálataink reformja. Bpest, 1892.
12. A karbunkulus torony. Eperjes, 1892.
13. Jogi oktatásügyünk néhány kérdéséről. Eperjes, 1893.
14. Eszmék a vallásszabadságról. Eperjes, 1893.
15. A párviadal kérdéséhez. Eperjes, 1893. (Ism. Főv. Lapok 285. sz.)
16. A házasság felbonthatósága. Bpest, 1893.
17. A vallás mint a politikai jogok gyakorlásának alapfeltétele. Eperjes, 1893.
18. Dolgozatok a vallásszabadság kérdéséhez. Eperjes. 1894.
19. A magyar közjog tanításáról és két dolgozat oktatásügyünk kérdéséről. Debreczen, 1895.
M. Könyvészet 1887–88., 1891–92.
Horváth Ignácz Könyvészete 1890–91.
Szlávik Mátyás szives közlése (önéletrajzi adatokból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
