Czikkei az Orvosi Tárban (1845. Észrevételek a sápkór, Chloxosis gyógymódjáról, 1847. A bélcsúzról, 1848. A kéniblag; sulfur jodatum, idült bőr kütegek ellen); az Orvosi Hetilapban (1858. Bujakóros fekély a külfüljáratban, Védhimlő által átvitt átalányos bujasenyv, kanyaró és hörkhurut, 1859. A vérhas, 1860. Levelek a gyakorlati életből, Az 1860. év folytán észlelt járványok és nevezetesebb kóresetek, 1861. Vesebántalmak, Fürdői levél Pőstyénből, Adatok a has- és medenczeüregi sejtszöve lobos bántalmaihoz, 1862. Adatok a tűdőlob gyógykezeléséhez, Mély lapoczfekvés, fejezés Braun tanár horogjával, belméhhártyalob, gyógyulás, Adatok Brightkor sulyosabb bántalmaihoz, 1863. Gerinczagyi vérbőség, A roncsoló torok- és hártyás gégelob, Idült agykérlob okozta eskór, 1864. A kórlényegtan jelen irányáról, Hártyás gégelob, légcsőmetszés, gyógyulás, Czombütér tágulat, ujjali nyomás, gyógyulás, 1866. A gégemetszés, még egyéb gyógyszerek értéke torokgyíknál, A vékonybél elzárása, általános vértelenség, szerencsediómáj, szívtúltengés, Karl pocz-fekvés, Braun-féle horoggali lefejezés, gyógyulás, 1867. Észleletek az 1864–65. uralkodott vörhenyjárványról, 1868. Adat a rákos képletek befecskendés által eszközölt gyógyításához, 1869. A roncsoló lobról, 1870. Az öndispensatióról, Nyilt levél Kovács Sebestyén úrhoz, 1871. Hagymáz, bélvérzés, hosszú üdülés, gyógyulás, 1872. Heveny gégelob és vizenyő s utólagos tüdőlob, Vesekóri lob okozta tályog); a Nő- és Gyermekgyógyászatban (1865. Petetömlő, öt ízben csapolás); a Közegészségi s törv. Orvostanban (1871. A halál megfojtás által jött-e létre?); a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (X. 1865. A borsodi orvos és gyógyszerészlet-egylet történelmi keletkezéséről); az Ung. Med.-Chir. Presseben (1866. Über den Missbrauch der Homöopathen durch das Selbstdispensiren, Offene Erwiderung auf den offenen Brief des Herrn Dr. Mandello homoeop. Arzt in Pest, 1874. Praktische Bemerkungen über Diphteritis.)