bölcseleti doktor, a jászóvári prémontrei kanonok-rend áldozópapja s főgymnasiumi tanár, szül. 1840. szept. 7. Debreczenben, hol székely eredetű atyja főelemi tanító volt; középiskoláit szülővárosában és Nagyváradon elvégezvén, 1858. szept. 8. a prémontrei rendbe lépett és theologiai tanulmányainak befejezte után, 1861-től a rend főgymnasiumában tanárkodott (közben 1863. szept. 29. áldozópappá szenteltetett). Az 1865–66. évet, megrongált egészsége miatt nem taníthatván, Leleszen töltötte s az ottani gazdag levéltárban történelmi búvárlattal foglalkozott. 1866-tól 1875-ig mint a kassai főgymnasium tanára működött; és egyike volt azon tanférfiaknak, kik 1867-ben az országos középiskolai tanáregyesületet megalapították, melynek kezdettől fogva buzgó választmányi tagja. Trefort miniszter meghívására 1875-ben rendes tanári állást vállalt az akkor felállított első magyar állami felsőbb lányiskolánál Budapesten; nagy része volt Molnár Aladár és Berecz Antal mellett ez intézet szervezésében és azóta szakadatlanul ott tanárkodik. 1876-ban a Petőfi-társaság alapításában vett részt, tagsági helyét azonban Mikszát Kálmánnak engedte át. Egyike volt az országos köznevelési egyesület vezetőinek és rendes tagja a paedagogiai társaságnak.
Czikkei a Tanodai Lapokban (1861. Néhány szó a tanodai programmok érdekében); a Nagyváradi Lapokban (1869. A hármas szám a magyar történelem-, népélet- és költészetben); a Szabad Egyházban (1869. könyvismertetés, 1870. A Tanulók Közlönye sajtószabadság s gymnasiumi fegyelem és rendtartás, 1870. könyvism., 1871. Irodalmi állapotaink és könyvism.); a Tanúló Ifjúság Lapja (1870. Velencze története egy tragédiában); a Csokonai-Emlényben (Debreczen, 1871. Az első műlap hazánkban és Csokonai, Egy fejedelemnő, a ki a férfiakon is túl tett: Erzsébet angol királynő jelleméhez); a Figyelőben (1871. Egy régi magyar nyomda és Bessenyei Sándor Milton-fordítása, Toldy Ferencz mint pályakezdő, A magyar verstan ügyében, 1872. Az Uraniakör, Tompa Mihály irodalmi letéteménye a prémontreiek jászói konventjének levéltárában, Az aesthetika gymnasiumaink új tantervében, 1873. A történelem tanítása gymnasiumainkban, 1874. Szépészet és nevelés, A vidéki múzeumok érdekében, A vizsolyi nyomda, Bacsányi emlékezetei a kassai magyar társaságról, 1875. Abaujmegye XVI. századbeli műveltség történetéből, legelső teljes bibliaforditásunk története, Irodalmi beszéd Bacsányitól, Ányos élete és költészetéről, 1876. A vizsolyi nyomda pusztulása, A felsőmagyarországi múzeumegylet, Vida József irodalmi hagyatékából. 1877. könyvism., 1878. A magyar egyházi szónoklat története); a Pesti Hölgydivatlapban (1871. Az olvasásról az anyák figyelmébe); a Fővárosi Lapokban (1871. könyvism.); az Országos Középtanodai Tanáregylet Közlönyében (1872. A kassai magyar társaság keletkezése- s működésében és hatásában 1787–94, 1873–75. könyvism., 1876. Az állami felsőbb leányiskoláról, 1876–78. könyvism.); az Erdélyben (1872. Töredékes közlemények a Kassai Orpheus-kör történetéhez, Szépészeti tényezők a nőnevelésben, 1873. Egy elhallgatott költőnkről, költészetünk jelleme és jövője); a M. Tanügyben (I. 1872. A szerzetes tanárjelöltek és könyvism., II. III. 1873. Felekezetei tanítóképezdéink, A középiskolai hitoktatás és könyvism. 1874. A középiskolai hitoktatás); az Athenaeumban (1873. A felsőmagyarországi múzeum, Kazinczy Ferencz egy kiadatlan levele, 1874. Művészet az étasztalon); az Otthonban (II. 1874–75. A nők szépészeti képzése); a M. Nyelvőrben (1874. Rimaszombati bakter-kiáltások, Krasznahorkai tájszók); a Kassa és Vidékében (1874. könyvism., 1875. B. Orczy Lőrincz abauji főispán bucsuzása a megye rendeitől Kassán 1784. okt. 14., 1876. 1–3. sz. Visszaemlékezés Toldy Ferencz kassai életére); az Ellenőrben (1875. Visszaemlékezés Toldy Ferencz kassai életére, 1876–78. könyvismertetés); a Tájékozóban (1876. könyvismertetés).
Egyházi szent beszéd szent István, első apostoli magyar király ünnepén, 1869. augusztus 20-án a debreczeni római kath. templomban mondotta. Kassa, 1869.
Elnöki megnyitó beszéd, melylyel a kassai kath. főgymnasium ifj. önképző egyletének működése az 1869–70. tanévre megnyittatott. U. ott, 1869.
Fiumei Emlék. Utirajzok, a Magyar Tengervidék és Velenczéről. Pest, 1870.
Intelmek erkölcsi példákban, képek- és idézetekben. A tanuló ifjúság számára. Debreczen, 1870.
Prolog, elmondva a kassai dalegylet által 1870. decz. 20. tartott Beethoven-ünnepély megnyitásánál. U. ott, 1871.
Az irgalmasság cselekedetei. Egyházi szent beszéd. Kassa, 1871.
Rövid hiterkölcsi beszédek a tanév minden vasárnapjára. Kassa, 1871. (Ism. Uj M. Sion.)
Szépészeti képzés gymnasiumainkban. Módszeres értekezések. Kassa, 1874. (A kassai főgymn. 1872. és 1873. Tudósítványaiból.)
Abaujmegye XVI. századbeli műveltségtörténelméből. Bpest, 1876. (Bölcsészet-szaktudori értekezés. Ism. Figyelő I. Magyarország és a nagyvilág).
Szerkesztette a Felsőmagyarországi múzeum-egylet I. Évkönyvét (Kassa, 1874.)
Némethy Lajos, Dicsbeszédek 44. l.
Schematismus Canonicorum Reg. Ord. Praemonstratensis de Castro jászó. Cassoviae, 1891. 35., 140. l.
Pallas Nagy Lexikona X. 201. l.