Kiss Ferencz (diószegi),
Kiss Ferencz (diószegi),
orvosdoktor, megyei főorvos, K. Ferencz emeli iskolai tanító és Nagy Zsuzsanna fia, szül. 1833. szept. 1. Fugyiban (Biharm.); az öt gymnasialis osztályt, mint a Dobozy-fiúk instruktora tartván fenn magát, Debreczenben az ev. ref. iskolában végezte; ekkor az 1848. szabadságharcz kitörvén, ő is honvéd lett és több erdélyi csatában vett részt; ott a dévai vár felrobbantásakor és 1849-ben mint tiszt vett rézt Szászváros alatt az oroszok ellen vívott csatában, hol elfogatott és 1850. febr. 2-ig fogoly volt Szebenben. Haza kerülvén, folytatta tanulmányait Diószegen (VI. osztályt) és Debreczenben (VII., VIII. osztályt). Az orvosi pályára 1853-ban lépett és 1859-ben orvosdoktorrá avattatott. Ezen év őszén Bécsbe ment és ott az általános kórházban pár évig gyakornokként működött. Mint gyakorló orvos Székelyhidon telepedett le; 1864-ben Nagy-Szalontára tette át lakását. Az iteni gymnasiumban 1865-től 1874-ig a növény-, állat- és ásványtant mint rendes tanár minden díj nélkül tanította. 1867-ben járásorvos lett. 1883-ban Biharmegye főorvosi állásba helyezte. 1891. júl. 1. nyugalomba vonult. A magyr orvosok és természetvizsgálóknak 1869-től 1888-ig minden gyűlésén részt vett. Meghalt 1897. ápr. 5. Nagyváradon.
Czikkei a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XXII. 1883. A Felső-Tiszavidék közgazdasági jelen helyzete); az Orvosi Hetilapban (1888. Emlékbeszéd Miskolczi Mihály Biharmegye tiszti főorvosa felett).
Nagyvárad 1897. 152. sz. (Emlékbeszéd dr. Popovics Györgytől).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
