Kiss (Ilméri) István,
Kiss (Ilméri) István,
jogi doktor, joglyceumi tanár, K. János és Tóth Terézia nemes szülők fia, szül. 1836. aug. 11. Ürményben (Nyitram.); gymnasiumot Pozsonyban, Nyitrán és Pesten végezte; mint a piarista- és utóbb a csornai praemontrei rendnek növendéke 1855–56. Váczon és 1858–59-ben Keszthelyen gymnasiumi tanár volt. 1860-ban a papságból kilépvén, a pesti egyetemen a jogot hallgatta; ugyanott 1864-ben jogi doktorrá avatták; 1868–69-ben köz-és váltó-ügyvéd lett. 1871-ben honvédtiszti vizsgát tett és 1876-ig a m. kir. honvédség szabadságolt állományához tartozott hadnagyi minőségben. 1874-ben a budapesti egyetemen a politikai tudományokból egyetemi magántanári képesítést nyert és az 1874–75. tanév kezdete óta az egri érseki joglyceumon mint jogtanár működik.
1859–60-ban a Pesti Napló s a Pesti Hirnök munkatársa volt; 1864-ben István bácsival (Májer István) szövetkezve katholikus szellemű nem-politikai lapot szerkesztett Képes Ujság cz. okt. 1-től 1866. jan. 31-ig Heckenast Gusztáv kiadásában; 1865. decz. 5-től 1868. szept. 7-ig Wodianer kiadásában a Magyar Néplapot és saját kiadásában 1868. okt. 4-től decz. 27-ig a Képes Népujságot. 1869-ben Magyar Jegyző cz. alatt szaklapot alapított és ezt folytatva Községi Jegyzők Közlönye cz. 1871. jan. 1-től Budapesten szerkesztette 1873-ig. Egerben 1881-től 1885 elejéig az Eger cz. hetilap szerkesztője volt.
Czikkei a Pesti Naplóban Ilméri névvel (1859–60.), majd -lm- jegygyel (1868–70.) és a Reformban (1870–72); a Honban (1865. K. alájegyzéssel a vármegyék alkotmányos jogkörének visszaállítását sürgette); a Magyar jogászgyűlés Évkönyvében (1888. A törévnyhozá által adott felhatalmazás alapján kibocsátott minisztri rendelet módosítható-e újabb törvényhozási felhatalmazás nélkül cz. terjedelmes jogi vélemény.) Az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt I. K. I. jegyek alatt.
Munkái:
1. Európai nemzetközi jog. Eger, 1876.
2. Bevezetés a jog- és államtudományokba. U. ott, 1877.
3. Magyar közjog. (Magyar államjog). U. ott, 1880. (3. kiadás 1886., 4. k. 1888. U. ott.)
4. A jogtanodákról. U. ott, 1880. (Névtelenül.)
5. A keleti és a nyugati kérdés. Fejtegeti dr. K. U. ott, 1887. (Névtelenül.) A Figyelő szerint a porosz-franczia háború idejében megjelent Egy magyar politikus cz. figyelmet keltő röpiratnak is ő a szerzője. K. ezen röpirat czímére nem emlékszik, de azt tudatja velem, hogy azon a szerző neve van így jelezve: Egy magyar politikus.
Szerkesztette még az említett hírlapokon kívül a Pesti Hirnököt 1860. szept. 12-től decz. 5-ig; az Egyveleg cz. lapot 1862. január 5-től márczius 30-ig 13 számot; a Sárkányt 1866-ban ápr. 9-ig; a Hétfejű Sárkányt 1866. okt. 7-től 1867. márcz. 31-ig; a Községek Ujságát 1870. jan. 2-től (időközben szünetelt), azután júl. 2-től Községi Kör-Jegyzők Közlönye cz. társlappal együtt Budapesten.
Figyelő XIV. 1883. 386. l.
M. Könyvészet 1886., 1888. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
