Kósa Károly (nemes-népi),
Kósa Károly (nemes-népi),
orvosdoktor, szül. 1796-ban Komáromban; gymnasiumi tanulmányainak bevégezte után a kegyes tanítórendbe lépett és mint elemi tanító működött; azután kilépett a rendből, mire orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, hol 1826-ban nyert orvosdoktori oklevelet és Bene Ferencz egyetemi orvos-tanár segédje volt; még azon évben a rozsnyói püspök udvari orvosa és 1833-ban Gömörmegye főorvosa lett; 1840-ben Gömör- és Kis-Hont megyék főorvosa volt. Meghalt 1847. decz. 16-án Rozsnyón. Rozsnyón létesítendő kór- és árvaházra 24.000 frt alapítványt tett.
Munkái:
1. Dissertatio inaug. medica de epidemia anno 1824–25. Pestini regnante. Pestini, 1826.
2. A marha pestisnek szembetünőbb s állandóbb ösmertető jelei, támadásának okai, természete és czélszerű orvoslása rövid rajzolatban. Rozsnyó, 1839.
3. Orvosi hivatalos jelentés a marhapestisnek Nagy- és Kis-Veszvesésen történt beoltásáról Sz. Jakabhava 26. 1839. évben. U. ott, 1840.
Hazai s Külf. Tudósítások 1826. I. 46. sz.
Gömör és Kis-Hont egyesült vármegyék leirása. Szerk. Hunfalvy János, Pest, 1867. 194. l.
Szinnyei Könyvészete.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
