Mikó Árpád (oroszfai),
Mikó Árpád (oroszfai),
földbirtokos és volt országgyűlési képviselő, szül. 1861-ben Gyergyó-Alfalun (Csikm.), hol atyja M. Mihály Csikmegye főispánja volt. A gymnasiumot Marosvásárhelyen, a jogot a budapesti egyetemen végezte. 1880-ban Csimegye tiszt. aljegyzője, 1881-ben valóságos jegyzője, 1883-ban főszolgabiró lett. Mint ilyen megalakította az erdélyi magyar közművelődési egyesület legelső vidéki választmányát, mely elnökévé választotta, s szervezte az alfalvi tűzoltó-egyletet, melynek főparancsnoka. 1882-ben a róm. kath. statusgyűlés képviselője, 1883-ban egyházmegyei főgondnok lett; 1884-ben a szent Ferencz-rendi szerzet megválasztotta confraterévé. 1887-ben szabadelvűpárti programmal országgyűlési képviselővé választatott a gyergyó-szent-miklósi (Csikm.) kerületben, mely alkalommal e kerület hölgyei aranyhímzésű zászlóval lepték meg. A képviselőházban korjegyző gyanánt szerepelt és tagja volt a II. biráló bizottságnak. Az 1887–92. és 1892–96. országgyűlésre ugyanazon kerület választotta meg képviselőnek. 1894. aug. 14. Udvarhely vármegye, 1896. ápr. 16. pedig Maros-Tordamegye és Maros-Vásárhely fősipánjává neveztetett ki.
A Székely-Udvarhely cz. lapnak munkatársa.
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1892. 275. l.
Pallas Nagy Lexikona XII. 650. l.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
