Obermayer Lajos,
Obermayer Lajos,
fő- és székvárosi irodavezető, szül. 1850. ápr. 3. Pesten, hol atyja czukrász-czéhmester volt; középiskolai tanulmányait szülővárosában folytatta; azonban hosszas betegeskedése miatt kénytelen volt azokat félbeszakítani, mire atyja üzletébe lépett. 1867-ben a koronázási ünnepély alkalmával ő felségeiknek ő nyujtotta át a fővárosi iparosok egyik természetbeli ajándékát; ekkor ezüst koronázási emlékéremmel jutalmaztatott. Minthogy gyenge testi szervezete miatt atyjának üzletét nem vehette át, 1870. febr. 14. Pest városánál nyert alkalmazást. 1872-ben a rendőrségi intézmény tanulmányozására, saját kérelmére, az akkori városi főkapitánysághoz osztatott be; de 1873-ban a rendőrség államosítása alkalmával a VIII. kerületi előljáróság kezelő irodájának berendezése- s vezetésével bizatott meg, mely állásában jelenleg is működik. Többször jegyzői teendőkkel is megbízták. A józsefvárosi kisdedóvó egyletnél 24 év óta mint titkár működik és szerkeszti az egylet Évkönyveit. 1897-ben a. Budapest VIII. kerületi általános közjótékonysági egyesület pénztárnokának választotta meg, mely állásáról azonban 1900-ban, gyakori betegeskedése miatt, lemondott. Külföldi utazásainak eredménye gyanánt ő adta ki először Budapest látképeinek fényképalbumát és utána ugyanannak kőnyomatú tájképgyűjteményét. A zenészet terén az Isaszegi honvéd-csárdás cz. zenemű szerzésével tett kisérletet.
Czikkei a következő hirlapokban: Hon (1874. 260. sz. e. k. Az iparhatósági rendszabályok hiányai, 262. e. k. A regálék és az ipartörvény hiányai, 272. e. k. Még néhány észrevétel az ipartörvényre); M. Iparosok Lapja (1879. Az ipartörvény hiányai, Az iparszabadság korlátozása, A műbor termeléséről, A házalásról, 1880. Papi vélemények világi dolgokról); Székesfrhérvár és Vidéke (138. sz. Ész és szív, 1880. 60. Az ipartörvény revíziója alkalmából nehány szó a törvényalkotásról, 63., 64. Miért feketék Aethiopia lakói, Korunk tévedései, 81. A levéltitokról, 1882. sat.); P. Hirlap (1880. 254. sz. Az iparosok enquetje s az iparszabadság); Budapest (1880. 227. sz. beszély); M. Ipar (1880. Az élelmiczikkekkel való házalás kérdése); Szabadkai Ellenőr (1880. 65. Figyelmeztetés a törvényhatóságokhoz); Rozsnyói Hiradó (1881. 43. Az ablakadóról, 1882. 35, 36. Hazánk földje az őskorban); Szoln. Hiradó (1884. 92. Az első magyar általános nyugdíjegyesület ismertetése); Veszprémi Közlöny (1884. 21. sz.); Kecskemét (1885. 1. sz. Mit akar az első magyar általános nyugdíjintézet elérni?); A Főváros (1885. Egy újabb humánus alkotás); Szatmár (1886. Felhivás a szülőkhöz); Bácska (1885. 88. sz. Az iskolai takarékpénztári intézmény tökéletesbítése) sat.
Munkái:
1. Életismeretek tárháza. Nélkülözhetetlen útmutató minden sorsú és osztályú embereknek. Büchner, Eötvös, Télfy, Franklin, Smiles, Laboulaye, Dr. Mathews és mások alapján szerkesztette. Bpest, 1876. 11 füzet.
2. Tanulmányok a magyarok eredete- és őstörténetéről. Irta (II.) Oberon. I. rész. A vízözön előtti idő. 1–3. füzet. Bpest, 1902–1903.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1902. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
