Simó Lajos,
Simó Lajos,
országgyűlési képviselő, szül. 1834-ben Deésen; tanulmányainak befejeztével birtokára vonult, mely csakhamar az Alszamos mentén lakó birtokos osztályra nézve a politikai és egyházi mozgalmak központja lőn. 1875–81. a magyar-láposi kerület képviselője volt szabadelvű-párti programmal; a gazdasági bizottságnak négy évig előadója volt. 1882-ben egyházmegyei algondnokká, később főgondnokká, több állami iskola elnökévé s 1896-ban az erdélyi egyházkerület státusgondnokává választatott. Golyon saját birtokán protestáns felekezeti iskolát építtetett, mely által sok eloláhosodott magyar ember visszanyerte eredeti magyarságát és alapítvány által fedezte a tanítói fizetést. Ezen iskolát 1896 őszén az államnak adta át a felekezet. Hozzájárult több reform. egyház anyagi támogatásához, a deési takarékpénztár létesítésénél, valamint a Szolnok-Dobokamegyében alakult különféle egyletek, továbbá megyei vasút, színház létrehozásánál főtényezőként szerepelt. 1884-ig a nagyilondai kerületet képviselte szabadelvű-párti programmal. 1892-ben visszatért a magyar-láposi régi kerületéhez, míg 1896-ban és 1901-ben ismét a nagyilondai kerületben választották meg. 1898. nov. 22. megkapta a III. osztályú vaskoronarendet.
Czikkeket írt a politikai és közgazdászati lapokba, így a M. Kereskedők Lapjába (1882. A rójahidai vasgyár). Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 571. l.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 359. l.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
