Szekula Gyula (Ambrus István)
Szekula Gyula (Ambrus István)
kir. tanácsos, a kassa-oderbergi vasút főfelügyelője és kereskedelmi szakosztályának főnöke, szül. 1850. márcz. 18. Bács-Cservenkán, hol atyja néptanító volt; 1861-ben atyja elhalálozása után Pestre került; itt elvégezte a főreáliskolát Ney Ferencz vezetése alatt, ki a felsőbb osztályokban az irodalomtörténetet tanította; ennek előadásai sokat hatottak reá s a magyar és német nyelvet egyaránt bírván, korán kezdett irogatni; így már tanuló korában lefordította Komocsynak Egressy Gábor halálára írt költeményét németre. 1867-ben Budán a József műegyetemen kezdte meg mérnöki tanulmányait. 1870–73-ban vidéken nevelősködött. 1874-ben a tiszavidéki vasutpálya- és gépészeti igazgatóságnál nyert alkalmazást; honét 1875. márcz. a kassa-oderbergi vasut szolgálatába lépett, hol jelenleg is működik. 1884-ben a díjszabási osztály helyettes főnöke, néhány évvel később az ügyosztály vezetője lett és 1901 óta áll a kassa-oderbergi vasút kereskedelmi szakosztályának az élén. 1905-ben a király királyi tanácsosi czímmel tüntette ki.
Költőink műveit fordította németre a fővárosi lapokba (Pester Nachrichten 1865., Ung. Ill. Zeitung 1870–71.). Arany költeményei közül többet lefordított a Pester- és Neues Pester Journalba 1879–81.; sokat lefordított Petőfi, Tompa, Lévay, Gyulai verseiből; egyidejűleg magyarul is közölt műfordításokat német és franczia költőkből (Heine, Goethe, Lenau, Hamerling sat.) a Pesti Hölgydivatlapban, később a Budapesti Bazárban, a Fővárosi Lapokban és a Magyarország és a Nagyvilágban (1870–80.). Megjelent tőle Gauthier Theophilnek A magányos király cz. regénye a Fővárosi Lapokban (1870–71.). Mint hirlapíró állandó munkatársa volt 1875–89-ig az Ung. Lloyd, Neues Politisches Volksblatt, Pesti Hirlap, Budapesti Hirlap, Polit. Volksblatt és Neues Politisches Volksblatt cz. hírlapoknak, leginkább a nemzeti- és népszínházi előadásokról írt; az Ország-Világban (1892 Lenau költ. ford.); a Pesti Hirlapnál 1880-ban a közgazdasági rovatot szerkesztette és tárczákat írt. A díjszabási értekezletekre történt kiküldetése alkalmával tárczákat írt Berlinből, Drezdából, Münchenből és Prágából a Magyarországba, Egyetértésbe, a Fővárosi Lapokba (1879. A müncheni műtárlatról) és a Budapesti Hírlapba. A 80-as évektől kezdve vasúti szakczikkei jelentek meg a szaklapokban és forgalmi politikai vezérczikkei a napilapokban. Az Abauj-Torna vármegye és Kassa cz. Monographiában (Magyarország vármegyéi) 1896-ban az oderbergi vasútra vonatkozó részt írta.
Munkái:
1. Lélekcsere. Regény. Gauthier Theophile után francziából ford. Bpest, 1877. (Olcsó Könyvtár 29).
2. A vasúti díjszabások és a tarifa politika alapelemei. U. ott, 1908. (Közlekedési Szakkönyvtár 5.).
Álnevei és jegyei: Giulio, Gyula, g., gy., sz-a és -a.
Kiszlingstein Könyvészete.
Budapesti Hirlap 1902. 218. sz., 1905. 322. sz.
M. Állam 1908. 87. sz. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
