Tarnai János | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Tarnai János

jogi doktor, kuriai bíró, szül. 1843. szept. 21. Gyöngyösön (Hevesm.); gymnasiumi tanulmányait Pesten, az egyetemet ugyanitt és Lipcsében végezte. 1867. jogi doktor, 1870. ügyvéd lett. 1881-ben Tauszig családi nevét Tarnaira változtatta. 1891. a budapesti királyi tábla birájává neveztetett ki és 1897 óta a kuriához van beosztva; hova később számfeletti bíróvá nevezték ki. 1887–88. tagja volt a bűnvádi perrendtartást előkészítő bizottságnak, mely a harmadik (u. n. Fabiny-féle) javaslatot dolgozta ki.

Czikkei a Jogtudományi Közlönyben (1877. Igazságügyi levelek a gyakorlati törvénykezés köréből); dolgozatai legnagyobb részt a M. Igazságügyben jelentek meg; a Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt.

Munkái:

1. Huszonkét levél az 1812-től 1854-ig terjedő időszakból. Bpest, 1884. (M. Jogászegyleti Értekezések I. 20.).

2. Beccaria. Büntetett és büntetés. Ford. és bevezette. U. ott, 1887.

3. A koronaügyészi hivatal. U. ott, év n. (Különnyomat a Büntetőjog Tára XLI. kötetéből és a M. Jogászegyleti Értekezések XXI. 2. Bpest, 1902.).

Szerkesztette a M. Igazságügy cz. folyóiratot 1880-tól 1893-ig Budapesten.

Kiszlingstein Könyvészete.

Századunk névváltoztatásai. Bpest, 1895. 227. l.

Pallas Nagy Lexikona XV. 945. l. és II. Pótlék 1904. 699. l.

M. Könyvészet 1902.

Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.