Thúry József,
Thúry József,
ref. főgymnasiumi tanár, a m. tudom. Akadémia levelező tagja, szül. 1861. decz. 25. Makádon (Csepel-sziget); középiskolai tanulmányait Kun-Szent-Miklóson és a budapesti ref. főgymnasiumban végezte. A tudomány-egyetemre azzal az elhatározással lépett, hogy a magyar történet és összehasonlító nyelvészet művelője lesz s e czélból különösen a török-tatár és finn-ugor nyelvek tanulására adta magát, hozzájuk vevén a mongol és perzsa nyelvet s irodalmat, tanulmányozván egyúttal a keleti történetírók és utazók munkáit. Ez idő alatt egy török nyelvészeti dolgozatával (Az ujgur, csagatáj és oszmán-török dialektusok egyezései és eltérései) egyetemi pályadíjat nyert. Az egyetemi tanfolyam elvégzése után Trefort miniszter Vámbéry ajánlatára, az akkor felállított s a budapesti kereskedelmi akadémiához csatolt keleti tanfolyamon a török nyelv tanárává nevezte ki és ilyen minőségben működött négy évig. 1884. nyarán tanulmányúton volt állami költségen Törökországban, főleg Konstantinápolyban és Kis-Ázsia partvidékein, a következő év nyarát pedig a nógrádvármegyei palóczok között töltötte, a palócz népet és nyelvet tanulmányozva. 1887 őszén a nagykőrösi ref. főgymnasiumhoz hívták meg tanárnak, de már 1888. elején Halasra választották meg a magyar és latin nyelvi tanszékre. A m. tudom. Akadémia 1903. máj. 8. választotta levelező tagjai sorába. Meghalt, midőn a budapesti egyetem török-perzsa tanszékére meghivást kapott, 1906. máj. 22. Kis-Kún-Halason.
Legelső dolgozata: Ethnologiánk módszerei az Egyetemes Philol. Közlönyben (1883) jelent meg; nem számítva a hirlapokban (Vasárnapi Ujság, Budap. Hirlap) megjelent ethnographiai tárgyú tárczaczikkeit. Czikkei az Egyet. Philol. Közlönyben (1884–85. Az ugor-magyar theoria és A török szókincs apologiája); a Hadtörténelmi Közleményekben (1888. A régi magyar és török hadviselés, 1890. Zrinyi Miklós hadtudományi elveinek forrása, 1891. Szigetvár elfoglalása 1566-ban, 1892. A várnai csatáról); a Századokban (192. Pecsevi viszonya a magyar történetíráshoz, 1893. A török hódítás kezdete Magyarországon, 1897. A magyarok szavarti aszfali neve, 1899. Bocskay István fölkelése); az Irodalomtörténeti Közleményekben (1893. Szilágyi és Hajmási historiája, 1897. Krónikáink és a nemzeti hagyomány, 1901. Belmezei Fráter Pál verse 1660 körül); a Keleti Szemlében (1903. A Khazár iša méltóságnévről, 1904. Az «Abuška Lugati» cz. csagatáj szótár); a Budapesti Szemlében (1900. 136. k. A török drámairodalom); a Nyelvtudományi Közleményekben (1904. A XIV. századbeli oszmán-török nyelv) sat.
Munkái:
1. A kasztamuni török nyelvjárás. Bpest, 1885. (Értekezések a nyelv- és széptud. kör. XII. 7.).
2. A Zrinyiász. U. ott, 1894. (Kül. ny. az Irodalomtörténeti Közleményekből).
3. A magyarok eredete, őshazája és vándorlása. U. ott, 1896. (Különny. a Századokból).
4. A székelyek eredete. Kolozsvár, 1898. (Kül. ny. az erdélyi Múzeumból).
5. A "Behdset-ül-Lygat" cz. csagataj szótár. Bpest, 1903. (Értek. a nyelv.- és széptudományok köréből XVIII. 4.).
6. Török nyelvemlékek a XIV. század végéig. U. ott, 1904. (Székfoglaló. Értek. a nyelv.- és széptud. kör. XVIII. 7.).
7. A közép-ázsiai török irodalom. Bpest, 1904. (értek. a nyelv- és széptud. kör. XIX. 3.).
8. A közép-ázsiai török nyelv ismertetése. U. ott, 1906. (Előadások Kőrösi Csoma Sándor emlékezetére III.).
9. A magyar vonatkozású török történetirók munkái. U. ott. 1893. 1896. Két kötet. (Török történeirók I. II.).
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 703. l.
M. Könyvészet 19025., 1904., 1906.
1906: Budapesti Hirlap 142. sz., Kis-Kun-Halasi ref. főgymnasium Értesítője 151. l., Nyelvtudományi Közlemények, Századok, 572. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900. és gyászjelentés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
