Tolnai Vilmos,
Tolnai Vilmos,
bölcseleti doktor, polgári tanítóképző-intézeti tanár, a m. tudom. Akadémia levelező tagja, Lőrinczi (Lehr) Zsigmond tanár-írónak és Maier Fridának fia, szül. 1870. júl. 24. Pozsonyban. Anyja korán özvegyen maradván, előbb Modorban (Pozsonymegye), majd Aradon gyermekkertet nyitott. T. gymnasiumi tanulmányait 1880–88. Aradon végezte, 1888–92. a budapesti egyetemen hallgatott magyar és német irodalmat, nyelvészetet, műtörténelmet, hol Gyulai Pál, Beőthy Zsolt, Budenz József, Simonyi Zsigmond, Heinrich Gusztáv, Petz Gedeon, Pasteiner Gyula voltak tanárai. 1892 tavaszán letette a tanári vizsgálatot és a bölcseleti doktorátust; egy évi katonáskodás után 1893 őszén a pozsonyi evang. lyceumhoz kapott meghivást, mint a magyar és német nyelv és irodalom helyettes tanára. Szakvizsgálatát 1894. tette le és rendes tanár lett. 1897. febr. a budapesti evang. főgymnasiumhoz került. 1904. szept.-től mint óraadó tanár az «Erzsébet nőiskola» áll. polg. tanítóképző-intézetében tanított, hová 1906. rendes tanárrá neveztetett ki; itt most a magyar irodalomtörténetet és aesthetikát adja elő. Többször megfordult külföldön, így Velenczében; 1900. Párisba küldetett ki a kiállítás tanügyi osztályának tanulmányozására s a modern nyelvi kongresszusra; ez alkalommal Londonban is járt. 1908-ban Jenába küldetett a nyári tanfolyamra; ekkor bejárta Németország nevezetesebb városait is. 1898. decz. 19. a M. Tudom. Akadémia nyelvtudományi bizottságának lett segédtagja, 1906. okt. a Szótár-bizottság előadó helyettese, 1908. ápr. 30. a M. T. Akadémia levelező tagja, egyszersmind a Szótár-bizottság előadója, a ki most a M. T. Akadémia Nagy-Szótárának gyűjtőmunkálatait vezeti. A M. Nyelvtudományi Társaság és a Néprajzi Társaság választmányi tagja.
Eleinte szépirodalmi téren próbálkozott eredeti és fordított költeményekkel és novellákkal, melyek (1890–97.) a fővárosi és vidéki lapokban jelentek meg (M. Szemle, Főv. Lapok, A Hét, Divat Szalon, Ország-Világ, Aradi Közlöny, Vasmegyei Lapok, Rábavidék, Nyugatmagyarországi Hiradó, Bolond Istók, A Mi Otthonunk); de csakhamar az irodalomtörténet és a nyelvészet felé fordult és sokat írt az Egyetemes Philologiai Közlönybe (1890–1906.), a M. Nyelvőrbe (1891–1906), a Nyelvtudományi Közleményekbe (1899., 1904., 1905.), az Irodalomtörténeti Közleményekbe (1902., 1906.), a M. Nyelvbe (1905 óta), az Állatorvosi Lapokba (1906), a Nemzeti Nőnevelésbe (1906–1908.), a Petőfi-Almanachba (1909.); a Hivatalos Közlönyben több könyvbírálata van. (L. az Akadémiai Almanachban 1909-től czikkeinek repertóriumát).
Munkái:
1. A leoninus. Tanulmány az irodalom és verstan köréből. Bpest, 1892.
2. A pozsonyi ev. Lyceum önképzőkörének története. Pozsony, 1896. (Különny. a Markusovszky Sámuel, Pozsonyi Lyceum történetéből).
3. Csokonai V. Mihály verstani nézetei. Bpest, 1899. (Különny. a budapesti ev. főgymnasium Értesítőjéből. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1900.).
4. Edgar Allen Poe, Rejtelmes történetek. Angolból for. U. ott, év n. (M. Könyvtár 45., 141.).
5. Magyarítő szótár. A szükségtelen idegen szavak elkerülésére. U. ott, 1900. (Ism. Budapesti Hirlap 263., Tanáregylet Közlönye, Zólyomvármegyei Hirlap 40. sz., Ethnographia).
6. Páris és a világkiállítás. U. ott, 1901. (Különny. a budapesti evang. főgymnasium Értesítőjéből).
7. Stilisztika. U. ott, 1904. (Révy Ferenczczel).
M. Könyvészet 1892.
Markusovszky Sámuel, A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum története. Pozsony, 1896. 680. l.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 245. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
