Hatvani professzor
Hatvani professzor: történeti személy, Hatvani István (1718–1786) debreceni tanár, ref. lelkész, orvos és természetbúvár, „a magyar Faust”. Fizikai-kémiai kísérletei tették különlegessé ilyesmihez nem szokott kortársai szemében, s hozták kapcsolatba az „ördöggel cimboráló” középkori vándordiákok, → garabonciások s még inkább a bölcsek kövét kereső, aranycsinálással kísérletező alkimisták, tudósok, doktorok reneszánsz kori típusával. Alakja köré tanítványai, a debreceni kollégium diákjai eredetileg csipkelődve, humorral és babonaellenes éllel csoportosították a közszájon forgó, régi korok bűbájosainak történetéből kölcsönzött mondákat; utóbb ezek a nép ajkán eredeti borzongató hangulatukat nyerik vissza, s Hatvani professzor alakját – mint az alvilág szellemeinek parancsoló boszorkánymestert – rögzítik a hagyományban. Előadják, mint szerezte meg – Bázelben elsajátított tudományával – a nagypéntek éjjelén megidézett kígyó torkából a fekete könyvet, amely az ördögök urává tette; mint vendégelte meg – apró Csapó utcai házából palotát varázsolva ez alkalomra – a debreceni főbírót és a város egész úri társaságát, mégpedig a török császár udvarából titkos mestersége útján elcsent ételekkel; mint varázsolt vizet a Fehér-szálló tánctermének padlójára, hogy a szoknyájukat kapkodó asszonyoknak bebizonyítsa, hogy bizonyos esetekben tisztességes asszonyoknak is pirulniuk kell stb. Diákjai előtt sikerül lelepleznie a gonoszt, aki éjszakánként Hatvani professzor alakját ölti magára, úgy tart nekik zagyva előadást, mígnem lólábának nyoma elárulja, a diákok éneke el nem űzi. Nem mentheti meg azonban Füzesit, aki ellopja Hatvani professzor fekete könyvét, s maga is megpróbálja az ördögök megidézését, de balsikerrel. Halála óráján végül a szobájában repkedő két galamb közül a fehér széttépi a feketét, s mire zajuk elül, Hatvani professzornak hűlt helye. E mondák népszerűsítéséhez nagyban hozzájárult Jókai Mór ismertetője, majd Hatvani professzor volt tanítványának, Kazinczy Sámuelnek gyűjteménye. Hasonló történetek éltek Erdélyben, az egykori Udvarhely megyében Kolumbán Józsefről. (→ még: tudós) – Irod. Jókai Mór: A magyar Faust (Kisfaludy-Társaság Évlapjai, 1870–1871); Kazinczy Sámuel: H. I. (Vasárnapi Újság, 1874); Dömötör Sándor: A keményfalvi pap (Ethn., 1929); Ortutay Gyula: Die Faustsage in Ungarn. Volksüberlieferung (Festschrift für Kurt Ranke, Göttingen, 1968).
Hatvani István
Sándor István
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
