kelemencek, klementinusok, német nyelvhasználatban klementinerek, szerb-horvát nyelven klimenti:
kelemencek, klementinusok, német nyelvhasználatban klementinerek, szerb-horvát nyelven klimenti: albánoknak (saját nevükön skipetárok) az egykori Mo.-ra, a Szerémségbe menekült csoportja, akik magukat këlmend névvel illették. Szávaszentdemetertől (Mitrovica) K-re a Száva mentén, ill. a Száva mocsaras, széles árterében fekvő, egymással szomszédos Jarak, Hertkovce, Nikince települések lakói, akik a 18. sz. folyamán az oszmán-török birodalom albánellenes intézkedései elől kerestek Mo.-on menedéket. Ugyanebben az időben egyéb menekülő rajaik máshová is emigráltak, többek között az Isztriai-félszigetre telepedtek. A kelemencek zárt közösségei az egykori Mo.-on megőrizték önállóságukat, zártságukat, bár anyagi és szellemi kultúrájuk alakulását a → Szerémség középkori elpusztult lakosságát felváltó szerb népesség befolyásolta. A magyarság az albán néppel, amely a Balkán-félsziget egyik legrégebbi kontinuus településű indoeurópai nyelvű népessége, a magyar állam feudalizációjának megerősödését követő időktől kezdve érintkezésbe került. Az intenzívebb kapcsolatok az oszmán-törökök előrenyomulása elleni koalíciós háborúkkal kezdődtek. – A középkori magyar nyelv orbonász névvel illette az albánokat, amely a szerb-horváton keresztül végső fokon a görögség albánokat jelölő népnevére nyúlik vissza. Később az ezzel azonos gyökerű oszmán-török eredetű arnót szorította ki a használatból, úgyhogy e formákat ma már csak családnevek őrzik. Az albán népnév használata 18. sz.-i, újkeletű, bár az Albánia földrajzi megnevezést korábbi időktől használták nálunk is. Az albánok Albánián kívül jelentékeny tömegben élnek a szomszédos Jugoszláviában és Görögo.-ban. Az albán népélet tanulmányozásában a hazai kutatás európai hírű munkásává vált Nopcsa Ferenc. Az albán nép műveltségét a korai középkorban a közvetlen szomszédságában élő romanizált pásztorközösségekhez intenzív gazdasági-művelődési kapcsolatok fűzték. Erre utal a vlach-román pásztorkodás albán jövevényszóanyaga, ami segít megérteni a vlach-román etnogenezist, s egyben támpontot ad néppé válásának és a nyelv kialakulásának földrajzi zónája meghatározásához. Az albán, román, bolgár nyelveket – noha az indoeurópai nyelvcsalád egymástól igen távoli ágaihoz tartoznak – bizonyos nyelvi, ragozási sajátosságok egymáshoz fűzik, ami szintén mélyreható történeti együttélésükre vall.
Filep Antal
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
