kés
kés: 1. vágóeszköz (→ késes) – 2. tizedszedési körzet, kerület megnevezésére szolgáló kifejezés. A 14. sz. óta ismert, de a tükörfordításként használatos cutellus előfordulására már a 13. sz.-ból van adat. A kés kifejezés beszédes emléke annak, hogy az adószedők rovásfákkal rótták ki a községek adókötelezettségeit, s azoknak a helyeknek az összességét jelölte, amelyeket egy késsel róttak, amelyek egy adószedő ténykedési köréhez tartoztak. A kések mint tizedszedési körzetek az egykori gazdasági, közlekedési régiók többé-kevésbé szerves határaihoz igazodtak. Ismeretük, elemzésük a népi kultúra regionális tagolódásának történeti feltárásához hasznos támpontokat adhat.
Késformák: 1. Kés fekete szarunyéllel, bevert sárgaréz cifrával (Nagyenyed, v. Alsó-Fehér m.), 2. ólommal borított, csillagos nyelű kés (Ercsi, Fejér m.), 3. „csillagos bicska” vagy „pároskés” (Hortobágy)
Halbicskák (Szeged)
Filep Antal
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
