lépőcsapda
lépőcsapda: egy-másfél méter hosszú, 30–40 cm széles, 10–20 cm vastag fahasáb, amelynek közepébe nyílást vágnak, s abba kétszárnyú ajtót helyeznek. Az ajtót alulról a fatörzs végébe illesztett két párhuzamos rugalmas ág tartja zárva. A lépőcsapdát az ajtót szorító ágakkal lefelé a földre fektetik, száraz levéllel, avarral leplezik, köréje csalétket helyeznek. Ha a vaddisznó, róka, farkas rálép az ajtóra, azok az állat súlya alatt szétnyílnak, de a rugalmas ágak miatt nem billenhetnek lefelé. Mivel az ajtók felfelé sem nyílhatnak ki, az állat lábával az ajtónyílásba szorul. – A lépőcsapdát a Zempléni-hegyekből, a Sárközből, a hunyadi románoktól, a kárpáti ukránoktól, a lengyelektől ismerjük. Íro., Skócia, Svédo., Dánia, Lengyelo., Olaszo., Jugoszlávia területeiről, különböző észak-német vidékekről a bronzkortól kezdve nagyszámú archeológiai lelet tanúskodik a lépőcsapda ősi használatáról. Bronzkori lépőcsapda a mai Burgenlandból (Tarcsa) is előkerült, ami bizonyítja, hogy a Kárpát-medence térségében is ősi vadfogó eszköz. Középkori német törvények, a 12. sz.-tól francia, spanyol vadászkönyvek gyakran leírták, ábrázolták a lépőcsapdát. Az okleveleinkben is előforduló pedica valószínűleg lépőcsapdát jelent. A Fertő-tó burgenlandi vidékéről a lépőcsapda tüskésgyűrűs változatát ismerjük, amelyet a vadorzók – földbe vájt mélyedés fölé helyezve – szarvasfogásra vetettek meg. A szlovákoknál a tüskésgyűrűs lépőcsapdának megfelelő hegyes nyársakkal készült keretet helyeznek a nyúlvermek fölé. A keret befelé álló nyársai, tüskéi akadályozzák az állat kiszabadulását. A tüskésgyűrűs lépőcsapdák Afrikában, Belső-Ázsiában, a Kaukázusban ismeretesek, s használták a régi görögök, rómaiak is. A csapdatípus előfordul a dobrudzsai tatároknál. Tüskésgyűrűs lépőcsapdát ábrázol néhány D-franciao.-i, szaharai paleolitikus barlangi, ill. sziklarajz. – Irod. Lindner, K.: Geschichte des deutschen Weidwerks (Bd. II. Die Jagd im frühen Mittelalter, Berlin, 1940); Bednárik, R.: L’udové pol’ovníctvo na Slovensku (Turč. Sv. Martin, 1943); Moszyński, K.: A vadfogó csapdák fejlődéstörténetének néhány kérdése Közép-Európában (Műveltség és Hagyomány, 1960); Katona Imre: Sárköz (Bp., 1962); Pittioni, R.: Eine Tret-Falle aus Bad Tatzmannsdorf, Burgenland (Burgenländische Heimatblätter, 24. Jhg., Eisenstadt, 1962).
Gunda Béla
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
