Mátyás-ének
Mátyás-ének: → Mátyás király alakja az élő néphagyományban elsősorban mondákban, szólásokban él. A 16. sz.-ban azonban a nevéhez kapcsolódó epikus énekek is népszerűek voltak, amelyekhez hasonlókat a szomszédos népek jelen századunkig megőriztek. Mátyás halála évében ismeretlen szerző jegyezte föl a népies hangvételű verset Néhai való jó Mátyás királ kezdősorral, ami a Gyöngyösi-kódexben maradt ránk (RMKT, I.). A krónikás énekek hangján sorolja Mátyás győzelmeit, és mint népének oltalmazóját, szegényeknek gyámolítóját siratja. A 15. sz.-i ének népies ihletését mutatja a huszita cantilénák ritmusának alkalmazása is. A Mátyás király életéről 1567–68 körül írt krónikás ének (amit Görcsöni Ambrus, Homonnai Drugeth Gáspár lantos deákja jegyzett föl) népszerű volt. Ezt bizonyítja, hogy még a 16. sz.-ban legalább öt kiadást ért meg. A krónikás ének a szájhagyományból és Thuróczi krónikájából merítette adatait. Az eseményleírás Bécs elfoglalásáig halad. A befejező részt később illesztették hozzá. Bogáti Fazekas Miklós írta le 1577-ben a király haláláról szóló verseket. – Hunyadi János és Mátyás király kultuszát a korabeli krónikákon kívül főként ezek a → históriás énekek éltették. A vitéz Hunyadi János vajdáról c. (1560) krónikás ének a kor igényének megfelelően törökellenes harcra buzdító, összefogást hirdető, vezért dicsőítő ének (Hunyadi-énekek). Mátyás vitézi tetteire vonatkozóan csupán néhány verstöredéket ismerünk, pl. az ismeretlen szerző által feljegyzett Szabács viadalát. De a Mátyás-énekek korabeli népszerűségét jelzi az a tény, hogy Zrínyi Miklós Mátyásról szóló tanulmányában egy népies históriás ének sorait idézi. – A Mátyás-énekek a szomszédos népek (szlovák, délszláv) folklórjában mindmáig megmaradtak. A királlyá választásról hat epikus éneket jegyeztek eddig föl, amíg a magyar hagyományban csupán egy verstöredéket ismerünk:
Mátyást mostan választotta
mind az ország királyságra.
Most ezt adta Isten nekönk,
menyországból oltalomra.
mind az ország királyságra.
Most ezt adta Isten nekönk,
menyországból oltalomra.
A délszláv Mátyás-énekek a törökellenes küzdelem folklór vetületének részei. Így aktualitásuk a múlt századig megmaradt. Ennek következménye viszont az is, hogy Mátyásnak tulajdonítják a nem vele történt eseményeket is. Több ének szól pl. arról, hogy Mátyás miként szabadítja ki feleségét a török fogságból, valamint arról, hogy a király harmadszori fogságában leli halálát. – Irod. Tolnai Adél: Mátyás királlyal foglalkozó költészetünk forrásai (Bp., 1911); Dávid András: A Mátyás király alakját idéző délszláv epikus énekhagyományról (Hungarológiai Intézet Tud. Közl., 1969).
Kriza Ildikó
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
