mérgezőhalászat
mérgezőhalászat: a halaknak leginkább csendes vízbe szórt, méregtartalmú (saponin, euphorbon, rotenon, daphnin stb.) összetört növényekkel, kukoricalisztbe, kenyérbe belegyúrt magvakkal való elbódítása. Az elbódult, mérgezett halakat kézzel, kisebb merítőhálóval szedik össze. A magyaroknál már csak szórványosan, főleg Erdélyben fordul elő a mérgezőhalászat, amelyhez farkasfű, halalófű, méregfű, szattyin (Euphorbia), gyapjúfű, ökörfarkúfű (Verbascum), maszlag (Datura), mérges borostyán (Daphne), zászpa (Veratrum) specieseket s más növényeket használnak. Orvhalászainkhoz D-Ázsiából kereskedelmi úton eljutott a gebulya, kukuli-, kukoli-fánk, maszlag (lat. Anamirta cocculus) magja, amely az igen hatékony picrotoxint tartalmazza. A mérgezőhalászatot népünk gebulázás, maszlagolás néven ismeri. Már a 16. sz. közepe óta törvényes intézkedések, falutörvények tiltják a mérgezőhalászatot, amelynek hajdani, gyakori elterjedésére utal, hogy Dugonics András is említi Etelka c. regényében, elmondva, hogy Árpád fejedelemnek „nagy kedve telhetett ... a maszlaggal megtántorított, a métejjel megvesztegetett néma halakban”. Jókai Mór, Mikszáth Kálmán is szólnak a mérgezőhalászatról. A mérgezőhalászat jellegzetes területe a Balkán félsziget, a Mediterrán vidék, ahol már az ókortól kezdve ugyanazokkal a növényekkel (Euphorbia, Verbascum, Cyclamen, Daphne stb. speciesek) bódítják a halat. Nagy jelentőségű a mérgezőhalászat a trópusokon, ahol főleg Barringtonia-, Derris- és Tephrosia-speciesekkel mérgezik a vizet. (→ meszezés) – Irod. Zaunick, R.: Die Fischerei Tollköder in Europa von Altertum bis zur Neuzeit (Archiv für Hydrobiologie, Suppl. Bd. IV. Stuttgart, 1928); Heizer, R. F.: Aboriginal Fish Poisons (Anthropological Papers, No. 38. Bureau of American Ethnology, Bulletin 151, Smithsonian Institution Washington D. C., 1953); Gunda Béla: Ethnographica Carpathica (Bp., 1966); Gunda Béla: Fish Poisoning in the Carpathian Area and in the Balkan Peninsula (Essays in Balkan Ethnology, Kroeber Anthropological Society, Special Publications, Number 1, Berkeley Calif., 1967).
Gunda Béla
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
