népzenei hangrendszerek
népzenei hangrendszerek: átvitt értelemben azok a hangkészletek, amelyekkel egy-egy népzene vagy annak egy-egy csoportja él. A szó tulajdonképpeni értelme a hangok tudatos választását és egymásra vonatkoztatását is magában foglalja, ami éppen a legegyszerűbb, ill. kezdetleges népzenében még nincs vagy nem lehet meg. Kezdetleges népzenei hangrendszerek a fejlettekkel együtt is élnek, mint ezt a → gyermekdalok bizonyítják. Elnevezésében bi-, tri-, tetra-, penta-, hexa-, heptachordnak mondjuk azokat a hangkészleteket, amelyek skálába rakva egész- és félhang távolságokból álló (diatonikus) két-, három- stb. lépcsős sorozatokat adnak, míg a bi-, tri-, tetra-, penta-, hexaton rendszereken (vagy -tóniákon) olyan készleteket értünk, amelyek sorbarakása után a szomszédos hangok között a fél- vagy egészhangnál nagyobb távolságokat is találunk. A 2–4 fokos rendszereket sokszor a pentatónia előzményeiként (prepentatónia) is kezelik. Anhemiton pentatóniáról beszélünk, ha a rendszerben nem találunk félhanglépést (ilyen a magyar dallamok a c d e g sora), ennek ellentéte a félhanglépéses hemiton (pl. a távol-keleti c e f g h); a reneszánsz utáni hallásfejlődés hatására az előzőt, moll jellegűnek mondjuk, mert kezdőhangja fölött kisterc távolságot találunk, az utóbbit a nagyterc távolság alapján dúr jellegűnek (a kettőt a kvinttel kiegészítve moll, ill. dúr hármashangzatot kapunk). Az egyes rendszerek más-más hangja szolgálhat alaphangként, ill. a skála kiindulópontjaként ún. modális sorok képződnek a rendszeren belül. Ilyen modusok észlelhetők az európai, köztük a magyar népdalok nagy részében, melyek a d-re (dór), e-re (fríg), f-re (líd), g-re (mixolíd), a-ra (eol) épített skálákból veszik hangkészletüket (másképp: re-, mi-, fá-, szó-, lá-modusban állnak). A népek egymás közötti zenei érintkezésének nyomai is sokszor idegen vagy feltűnő népzenei hangrendszerekben jelentkeznek. Az ún. „magyar skála” nem más, mint kettős bővített másodlépésével a török hódítás zene nyoma, mely az egész Balkánon is megtalálható. A népzenei hangrendszerek beláthatatlan gazdagsága indította meg a → népzenekutatás fellendülését, a zeneelméletet is: az első rendszerek a dallamkészlet analízise alapján keletkeztek, ugyanakkor kiindulópontjai voltak a mesterséges rendszerek további sorának (mint a távol-keleti distanciaskálák, pl. a 7 egyenlő közre osztott oktáv). – Irod. Sachs, Curt: The Rise of Music in the Ancient World (New York, 1943).
Rajeczky Benjamin
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
