szabadságharc (1848–49)
szabadságharc (1848–49): emlékének egy része folklorizálódott, mondákban (csataemlékek) és népdalokban (toborzók) hagyományozódott, nagyobb része műfajilag nehezen meghatározható, kötetlen elbeszélések formájában él a szóhagyományban. A legtöbb monda és emlékezés → Kossuth Lajos alakját övezi. → Petőfi Sándor személyéhez az Alföldön és Erdélyben fűződik sok monda. Görgey megítélése árnyalt. Részint árulónak tartják, részint jó hadvezérnek, ami az ellentétesen ítélő utókor vitáival és a hadtestében szolgáló honvédek pozitív véleményével magyarázható. Mély nyomokat hagyott az emlékezetben országszerte a világosi fegyverletétel és a tizenhárom aradi vértanú kivégzése. Sok változatban, az „Aradi vértanúk nótája” címen ismert Lévay Józsefnek Aradi nap c. folklorizálódott költeménye. Az emlékezések gyakori témái: úr és nemes ellentéte a szabadságharc előtt; a robotvilág és ennek megszűnése; helyi és környékbeli harcok a szabadságharc idején, a honvédek bujdosása Világos után. – A szabadságharc centenáriuma alkalmával széles körű gyűjtőmozgalom indult emlékeinek felkutatására. E célból 1947-ben a bp.-i tudományegy. néprajzi tanszékén 1848-as Néprajzi Bizottság alakult Ortutay Gyula vezetésével. A vizsgálat minden eddigi mo.-i gyűjtésnél nagyobb méretű volt. A hivatásos néprajzkutatókon kívül nagy számban kapcsolódtak be a munkába az önkéntes gyűjtők, a vidéki pedagógusok és a tanulóifjúság. 430 faluból érkeztek be adatok. A gyűjtés a népköltészeti alkotásokon túlmenően kiterjedt a kötetlenebb elbeszélésekre, emlékekre, adatközlésekre, mindarra, ami népünk történeti tudását, másfelől az eseményekről alkotott véleményét, ítéletét tükrözte. 1848–49 kultuszát jellemezte. Az összegyűjtött anyagot a bp.-i egy. Folklór Tanszékén őrzik; nagyobb része még feldolgozatlan. (→ még: Rózsa Sándor, → jobbágyvilág emléke) – Irod. Ortutay Gyula: Kossuth Lajos a magyar nép hagyományaiban (Ethn., 1952); Dégh Linda: A szabadságharc népköltészete (Bp., 1952); Sándor István: Világos és Arad a magyar nép hagyományaiban (MTA II. Oszt. Közl., 1953); Bereczki Imre: A jobbágyvilág és 1848–49 emléke a szeghalmi néphagyományban (Szeghalom. Történelmi, néprajzi és földrajzi tanulmányok. Szerk. Miklya Jenő és Szabó Ferenc, Szeghalom, 1979).
Dobos Ilona–Kósa László
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
