tükörkép
tükörkép: a tükör egy részére festett szentkép, melyen az ábrázolástól szabadon hagyott mező tükörfelület. Paptükör, apácatükör elnevezése is ismert. Az üveg hátoldala lehet foncsor vagy – a 18–19. sz. fordulóján – korommal bevont, ún. kormoskép. Előállításuk üveghutákhoz vagy az ezekkel kapcsolatot tartó üvegképfestő központokhoz fűződik: Szilézia, Cseh-erdő. D-Cseho., Bajor-erdő, a cseh-osztrák határvidék (Sandl, Buchers). A tükörkép készítésnek kétféle technológiája ismert: 1. először az üveget munkálják meg, vagyis metszéssel, maratással készített kartusokkal, medalionokkal, aedikulákkal, levélfüzérekkel veszik körül a tulajdonképpeni képmezőt. (E díszítmények a cseh üveggyártás barokk műfajaiból – velencei tükörutánzatok, tükörbetétes díszkeretek stb. – hagyományozódtak; a 18–19. századfordúló tükörképein igen gyakoriak.) Ezután megfestették az ábrázolást, végül foncsorozták, vagy kormozták. – 2. A kész tükörből kikaparják a festésre szánt részeket és ezeken ábrázolnak. A másodlagosnak tűnő eljárás valójában a középkortól fogva élt iparművészeti műfajoknál, mint az üvegre rögzített arany fóliába karcolt díszítmény. A parasztházakban Mo.-on a 18. sz.-tól jelent meg a tükörkép. Mo.-on már a 18. sz. végi sziléziai és buchersi változatok is megtalálhatók, igen nagy területi szóródásban; vannak köztük anyagában díszítettek is. A múlt századi tükörképek igen nagy mennyiségben találhatók helyenként még ma is (Heves, Tolna, Baranya m.); ezek D-cseho.-i központokkal azonosíthatók. – A tükörben való vallásos ábrázolások mögött a varázstükrök, tükörbabonák hagyománya áll. A 14. sz.-i aacheni zarándokjelvényeken konvex tükörlencséket alkalmaztak a felmutatott ereklyék jótékony hatásának begyűjtésére. Az első üveg szentképeket a 15. sz.-ban konvex üveglencse hátoldalára festették. A legkorábbi tükörképet 1697-ből ismerjük, mely gróf Nádasdy fogadalmi képe volt, peres ügyének elintéződése alkalmából, a máriazelli Madonnát ábrázolja; felirata: „Igazságnak tüköre – örömünknek oka”. A 18. sz.-ból több kolostorból származó tükörképet ismerünk, melyeknek ábrázolásai vagy a „memento mori” gondolatkörére vonatkoznak, vagy Krisztus szenvedéseire emlékeztetnek. Az ábrázolások tehát kompenzálják a tükröt mint a rossznak, a hiúságnak forrását. A tükörképek népi magyarázatai is ezekre az elképzelésekre utalnak. – Irod. Wildhaber, R.: Spiegelbilder und Nonnenspiegeln (Schweizerische Volkskunde, 1954); Varga Zsuzsa: A népi vallásosság tárgyainak gyarapodása (Népr. Ért., 1969); Varga Zsuzsa: Népies üvegképek Magyarországon (Művészet, 1974).
Máriazelli madonna, ún. „kormos” kép (Csatka, Komárom m., 18. sz. vége) Bp. Néprajzi Múzeum
Szt. István, festett és metszett, maratott tükörkép (Boldog, Pest m., 19. sz.) Bp. Néprajzi Múzeum
Tükörkép
Szent Vendel állatok között, pásztorkunyhó előtt (Tura, Pest m., 19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum
Varga Zsuzsa
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
