Zoborvidék | Magyar néprajzi lexikon

Full text search

Zoborvidék: Nyitra város szomszédságában a Zobor és Gimes hegyek aljában fekvő magyar településcsoport megjelölésére használt tájnév. Ismeretes Zoboralja szinonim megnevezése is. A honfoglaláskorig visszanyúló szélesebb kiterjedésű nyitrai magyarság a 18. sz. óta elszigetelt, sajátos fejlődésű és kultúrájú maradványa. Alsóbodok, Béd, Csitár, Egerszeg, Gerencsér, Geszte, Gimes, Kolon, Menyhe, Pográny, Vicsápapáti, Zsére és a sok tekintetben más kulturális sajátosságokat mutató Barslédec községeket számíthatjuk területéhez. Néhány települése szlovák lakosság (gazdasági cselédek) beköltözésével a közelmúltban (19. sz.) átrétegződött, mint pl. Szalakuz. Helyi viszonylatot fejez ki a vízmegiek (Nyitraegerszeg és Vicsápapáti) és a hegymegiek (Menyhe és Béd) megkülönböztetése. A Zoborvidéki falvak peremtáji helyzete, nyelvszigetté válása számos archaikus jelenség és jellemző vonás fennmaradását eredményezte, amelyek különösen a folklórban az utóbbi évekig töretlenül éltek. Kodály Zoltán Zoborvidéken kezdte népzenei gyűjtéseit. Az anyagi kultúra jelenségeit a D-kisalföldi fejlődés közvetlenül befolyásolta. – Irod. Manga János: Ünnepi szokások a nyitramegyei Menyhén (Bp., 1942); Putz Éva: A kolonyi lagzi (Pozsony, 1943); Sz. Morvay Judit: Néprajzi adatok a Zoborvidékről (Népr. Közl., 1957); Ács Tibor–Sima Ferenc: Vétessék ki szóló szívem. Szlovákiai magyar népballadák (Pozsony–Bp., 1979).