Szinye-Lipócz, Lipowce
Szinye-Lipócz, Lipowce, tót f., Sáros vmegyében, Eperjeshez nyugotra 3 mfldnyire; igen szép hegyi vidéken: 459 római, 18 görög kath., 22 evang., 12 zsidó lak. Paroch. templom. Határa elég termékeny; az éghajlat a sok hegyek miatt hideg és változó; a sok és szép erdőkben bő legelőjök van a lakosoknak; rétjei a hozzátartozó Kopitol pusztán felette jó szénát teremnek. De leginkább nevezetessé teszik ezen helységet hires savanyuvíz-forrásai, és természeti tekintetben ritka jelenségü vidéke. A faluhoz 1/2 órányira, egy tágas rétség közepén fakadnak a savanyuvíz-források, olly sok helyt és bőséggel, hogy az ezekből eredő patak 180 lépésnyire már malmot hajt. Alkotó részeit megvizsgálta Józsa István, szabolcsi orvos illy czimü munkájában: „Scrutinium aquarum mineralium in possessionibus Singler et Lipocz, stb.” A fürdőhöz eső legközelebbi forrás legrégibb, de leggyengébb. A második forrás jobbnak tartatik, s vizét messze elhordják. Környékén itt ott olly források buzognak, mellyek fojtó kénköves kigőzölgéseikkel a kisebb madarakat megölik. A harmadik forrás egy kősziklából ömlik ki, már 20-30 lépésnyire hallatszó robajjal. A negyedik forrás, melly a b. Ghilányi épülete szomszédságában esik, hidegebb a többinél, több vasat találhatni benne s kevesebb kénkősavany-léget. A lipóczi határ hegyes részében, a természet kicsinyben a Kárpát bérczes vidékét utánozza. Ugyanis itt iszonyu magasságu kősziklák tornyosulnak felfele, mellyek legkülönösebb s meglepőbb formákat képeznek. Illyen a többek közt Kamena, Baba kőszirt, melly egy ölében gyermekét tartó anyát ábrázol. A Mózses, egy szabadonálló, széditő magasságu kőszikla. Ezen kősziklák közt több patakocskák csörömpöléseit hallhatni, mellyek nagy szépségü zuhatagokat képezvén, miután a síkra leérnek, tárgyakat kővé változtatnak. Továbbá a falutól északra egy órányira, meglehetős nagyságu barlang létez. A bémenetel igen bajos, mivel nem lehet fenállani benne, sőt veszedelmes is egy mindjárt mellette lévő mély kút forma lyuk miatt. Mintegy 30-40 ölnyi mélységben, tágas kőboltba jut az ember, mellynek általmérője 20 ölet tehet. Boltozatja elég magas és kősziklából áll; feneke kőmorzsalékkal s csepegőkővel van elboritva. Az első kőboltból mindenfelé bemenetelek nyilnak e földalatti országnak más tartományaiba, de hová vezethetnek ezek s meddig, még ekkoráig senki sem tudja. A fentebb érintett hegyek egyikén, a melly most is Váracskának neveztetik, két kőfalnak omladékai látszanak; a mint mondják, Karthuzianusok, vagy mások szerint Templariusok lakhelyei voltak. A lipóczi savanyuvíz, a bártfai után, e megyében mindjárt következik, s sajnálni lehet, hogy vendégek befogadására mind eddig kevés történt. F. u. Szinyei Merse nemzetség.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
