Butes
Butes, Βουτης, Βουτας (a m. «a pásztor»), ősrégi ioniai mythusi alak, a ki Görögország különféle vidékein különféle genealogiai összefüggésben jelenik meg, de mindenkor bizonyos vonatkozással Posidonhoz. Kiválóbb variansai: – 1. Thraciai B., Boreas fia, a ki bátyjától Lycurgustól száműzetvén, Strongyle szigetén (a későbbi Naxos) telepedett meg. Rablás útján akarván feleségre szert tenni, Thessaliában egy Dionysus-ünnepségen megfogta az ünneplő asszonyok egyikét, Coronist és arra kényszerítette, hogy hozzá férjhez menjen. Coronis erre Dionysus istenhez fohászkodott, kérvén őt, hogy álljon bosszút ezért a gonosztettért, mire B. megőrült és egy kútba ölte magát. Diodor. Sic. V, 50. – 2. az athenaei Eteobutadák (’Ετεοβουταδαι) nemzetségének törzsökös őse, a kik közül a férfiak az Erechtheumban Posidon Erechtheus templomában gyakorolták a papi hivatalt (Eustah. 1644, 47; Plutarch. Vita x. orator. 841, B), míg az asszonyok Athena Poliast szolgálták, kinek szentélye az Erechtheum tőszomszédságában volt. Aeschines, II, 147. A genealogiában Pandion és Zeuxippe fia, Erechtheus fivére, Cathnoiának férje. Az argonauták lajstromában is szerepel, de mint ilyen Teleonnak Zeuxippétől született fia. A most említett B.-szel rokon, sőt vele nem egy tekintetben összeolvadt – 3. a siciliai (Eryxhegyi) B., a ki Aphrodite mythikus köréhez tartozik, sok tekintetben pedig nagyon hasonlít Anchiseshez. Némely monda őt tekintette az argonauta B.-nek és midőn ezt föltevé, azt regélte róla, hogy mikor az argonauták a Sirenek mellett elhajóztak, B. volt az egyedüli, a ki a csábító ének hallatára a tengerbe ugrott. Aphrodite azonban megmentette, Lilybaeumba vitte és ott tőle adott létet Eryxnek. Apollodor. I, 9, 25; Apollon. Rhod. IV, 913. A történetírók egynémelyikénél ezenkívül mint Siciliának mesés királya is szerepel. Diod. Sic. IV, 83. - 4. Polycaon atyja, a ki Messeniában uralkodott. Hesiodus Pausaniasnál IV, 2, 1. – 5. Hippodamiának, Pirithous feleségének atyja. Diod. Sic. IV, 70. – 6. Athenaei B., Pallasnak fia. Ovid. Metam. VII, 500. – 7. Argosi B., Rhodus uralkodója. Diod. Sic. V, 59. – 8. és 9. Két trójai, Aeneas kisérői. Verg. Aen. IX, 646. XI, 691 skk. L. M.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
