Juturna
Juturna (régebbi formájában Diuturna, CIL VI 3700), egy őslatin forrásistenasszony, kinek eredeti hazája a Numicius volt Lavinium közelében. Serv. Aen. 12, 139. Később aztán ép úgy mint Egeriánál történt, J. tisztelete átszármazott Romába, a hol egy forrás az also Forumon a Vestatemplom mögött a lacus Juturnae nevét viselte. Tulajdonképeni tisztelete azonban csakis az első pún háború végén veszi kezdetét, a mikor Q. Lutatius Catulus templomot fogadott neki és azt a Marsmezőn fel is építette. Kétségkívül ez a templom volt az, a melyek Augustus 2-ben Kr. e. restaurált, s erre a templomújításra voatkozó az az ünnepség, melyet Juturnalia néven évenkint januaris hó 11-én ünnepeltek. Ov. fast. 1, 464. Ezt az ünnepséget mindenekfelett azok a kézművesek ünnepelték, a kiknek iparuk űzéséhez forrásvízre volt szükségük. Más szempontból ünnepelték a rómaiak augustus 23-án, a Volcanalia napján, a mikor azoknak az istenségeknek áldoztak, a kik a tüzet távol tarjták. Sorukban J. nyomban Vulcanus után következett. A fentebb említett forrás vizének gyógyító erőt is tulajdonítottak s az istenasszony nevét a juvare igéből származtatták, mint a ki «laborantes juvare consuevit». Varr. l. l. 5, 71. A római költők minden alkalmat felhasználtak, hogy ezt a népszerű istenasszonyt a római hősmondába beleszőjék. Vergiliusnál (A. 12, 134. 222. 446. 843) Daunus leánya és Turnusnak, a rutulusok fejedelmének testvére; Turnust segíti Aeneas ellen, a mire a haragos Juni biztatja őt. Egy másik mondában (Ov. fast. 2, 585 skk.) Juppiter szerelmét is birta, a ki úrnővé tette őt Latiumnak mindenik folyama és forrása felett. Ismét másutt (Arnob. 3, 29) Volturnus leánya, Janus felesége, Fontusnak anyja. L. M.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
