Labyrinthus
Labyrinthus, ο és η Λαβυρινϑος. – 1. Az aegyptusi L., roppant kiterjedésű épület Közép Aegyptusban, a Moeris tavától K-re, a Józsefcsatornának (Bahr Jusszuf) a tóba való torkolásánál (innen aegyptusi neve lopa rohunt, azaz a csatorna torkolatának temploma, ebből lett a görög λ.). Romjait Lepsius és Petrie a régi Arsinoéval vagy Crocodilopolisszal szemközt fekvő Hawará-London, 1889). Herodotus (1, 148) és Strabo (17, 811. V. ö. Plin, 36, 19) mint szemtanuk írnak róla, szerintük a patkószerűen elrendezett épület 1500 szobából állott (Herodotus szerint ezekhez még ugyanannyi földalatti helyiség is járult) egy tető alatt; a középen 12 (vagy 27) udvara volt, oldalt (K.-re) pyramis állott. Nem volt sír-épület, hanem birodalmi templom, a melyben az ország minden egyes nomusa védőistenét külön helyiségben tisztelte; III. Amenemhet, a XII. dynastiából való király építette (2150 körül). E névvel még három más épületet is jelölnek, melyek Plinius szavai szerint omnes lapide fornicibus tecti voltak, aztán különben minden, a szobák és folyosók tömkelege miatt útvesztős épületet. – 2. A cretai L.-t a monda szerint (Verg. a. 5, 588. Ov. met. 8, 158) Daedalus építette az aegyptusiak mintájára Cnossus közelében; a Minotaurusnak szolgált lakóhelyül, de Didorus előtt (1, 61. 97. 4, 60. 77) más iró nem említi. Létezését még nem sikerült megállapítani (v. ö. Plin. 36, 13: Cretici Italicique nulla vestigia extant). Meglehet, hogy tisztán csak a mondának köszönhette hírét, a mely mondához alapot szolgáltathattak Creta hegységeinek szövevényes tárnahálózatai. Ilyen, a kövek bányászásából eredő tekervényes tárnahálózat, valóságos labyrinthus van Gortyna (Ajia Dheka) mellett. – 3. A samusi L. (Plin. 36, 19, 82, míg 36, 19, 3 tévesen Lemnus szigetére helyezi) a samusi építőmestereknek műve, kiknek költségeit Polycratés födözte. Plinius még látta romjait. – 4. Italiai L.-nak nevezi Plinius (36, 13) Porsenna clusiumi (Chiusi) királynak sírját, melynek alapját a kamarák szövevényes rendszere képezte; az iró azonban már nem látta saját szemével. E. Braun, Il labirinto di Porsenna, Roma, 1847. – 5. A Strabótól (8, 369 és 373) Nauplia közelében említett és a cyclospoknak tulajdonított L.-ok nyomaira még nem akadtak. Bursian, Geogr. v. Griechenland, 2, 1, 60. L. N.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
