Liguria
Liguria, Ligures, Λιγυες, Λιγυστινοι, számos törzsre oszló nagy nép, mely azonban a történetben jelentékenyebb szerepet sohasem játszott. A Kr. e. 4-ik század elejéig hatalmukban volt a Rhodanustól Kelet felé eső terület mélyen be a felsőitaliai síkságig, melynek főfolyamát, a Padaust, Bodeucusnak hivták. A Rhodanus és a Pyrenaeusok közt vegyesen laktak az iberus törzsekkel, míg Keletről Felső Italiában az etruscusok voltak szomszédaik s lehet, hogy Sardinia s Corsica őslakosai is ligurok voltak. Hogy a mai Francziaországban Észak felé területük mennyire haladt, nem dönthető el, de mindenesetre fő néptörzsét tették Nyugat Európának az iberusokkal együtt s innen magyarázható, hogy Eratosthenes e területet róluk nevezi el (Stra.b 7, 300) s hogy az etruscusokon az iberusokon kívül sok más néppel is rokonságba hozták őket. Igy Tacitus (Germ. 43) Germaniában, Herodotus (7, 72) Ázsiában keresi nyomukat, bár e rokonsági összefüggés mind szerfelett bizoyntalan. A Kr. e. 4-ik század eleje óta előretörő celták aztán beszorították őket a Tengeri Alpesekbe se az Appenninusok északnyugati ágaiba s itt találjuk őket, mikor a rómaiakkal Kr. e. 280-tól kezdve harcza keveredtek, mely leveretésükkel s nemzetségük elpusztulásával végződött. Liv. ep. 20. 31, 10. 32, 29. 34. 56. 35, 3. 11. 37, 2. 57. stb. Tac. hist. 2, 12. 3, 4. Kr. e. 14-ben rendezte be Augustus a Provincia Alpium Maritimarum nevű kis tartományt (m. Dep .Alpes Maritimes és Cuneo prov.), miután a l.-at (Ligures comati vagy capillati) leverte; ezután lassanként lecsendesedtek. Más, e tartományban nem foglalt, Gallia Gisalpinában lakó törzseikből a császár a Liguria nevű közigazgatási kerületet alkotta, melyet Nyugat felé a Vagus folyó s az Alpesek, Északról a Padus, Délkelet felől a Macra folyó, Délről a tenger határolt, mely területet ma részben Nizza részben az olasz királyság Liguria, Piemont és Amilia tarotmányai közt oszlik meg. A hegyes, néhol mocsaras vidék leginkább állattenyésztésre utalt a vad, harczias természetű lakosságot, melynek törzsei közt említendők: Vediantii Monaco, Intemeli Vintimiglia, Genuates Genova, Taurini Torino mellett stb. A lakósok többnyire apró falvakban laktak. Liv. 35, 11. 21. Nehány helységük: Nicaea (m. Nizza), Herculis Monoeci portus (Monaco), Albium Intemelium (Vintimiglia), Albium Ingaunum (Albenga), Savo v. Vada Sabatia (Savona), Genua; mind parti városok, egy része Massilia gyarmata. A tartomány belsejében celtákkal vegyes lakosságuak: Pollentia (Pollenza), Hasta (Asti), Dertona (Tortona), Augusta Taurinorum (Torino) stb., ez utóbbi a legnagyobb. Végül a l.-hoz tartozott még néhány kisebb sziget a part mellett, melyeket Strabo Stoechades, Tacitus Massilia szigetei néven említenek. Tac. hist. 3, 43. Strab. 4, 202. 5, 218. T. K.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
