Paroemiographi
Paroemiographi, παροιμιογραϕοι. – I. A görögöknél. A görög nyelv a közmondások nagy bőségével rendelkezett, melyek többé-kevésbbé a nép elmeéléről tanuskodtak. A legrégibbek verses alakba voltak öltöztetve. Magyarázásuk a grammatikusok feladatához tartozott s korán maga után vonta, hogy gyűjteményekbe szedték. Ily gyüjtők és feldolgozók voltak Aristoteles, utána Chrysippus a stoikus, a tarrhai Lucillus és Didymus az aristarcheus. Synes. encom. calvit. p. 85B. Diogen. Laërt. 7, 1. 865, 22. Az utóbb említett két gyüjtő munkájára megy vissza a Hadrianus császár idejében élt Zenobius sophistának επιτομη των παροιμιων εν βιβλοις ϒ´ czímű munkálata, melyet a 4. vagy 5. évszázadban Kr. u. két más gyüjteménynyel megnagyobbítottak egy corpus paroeminographorummá, t. i. a Plutarchuséval, melynek Πλουταρχου παροιμιαι αις ’Αλεξανδρεις εχρωντο volt a czíme, s egy abban az időben ugyancsak Plutarchusnak tulajdonított, de voltaképen névtelennek alphabetikus sorrendben szerkesztett közmondástárával. A 9. évszázadban Kr. u. egy tudós byzantiumi grammatikus e három gyűjteményből, megtoldva ezeket valamely szótárból vett sorozattal, alphabetikus sorrendben szerkesztett újabb gyűjteményt írt össze, melyből azután a középkor különböző «Zenobius»-codexei eredtek. A 14. évszázadban azonban egy más byzantiumi grammatikus (talán Planudes) egy régi példány alapján, nem változtatva a sorrenden, excerpálta azt, a mit följegyzésre méltónak tartott s ez excerptumokat őrizte meg Miller csonka Athousa. Ezeket az exercptumokat egy tudatlan byzantiumi nemsokára ujra megnyesegette; művét a Laurentianus (LXXXX, 13) és Vindobonensis (phil. Gr. 185) codexek tükröztetik vissza. A 9. évszázadban készült vulgaris gyüjteményt kiadták Leutsch-Schneidewin a Paroemiographi Graeci czímű 2 kötetes, Göttingenben 1839–1851-ben megjelent kiadványukban, megtoldva a byzantiumiak jobbára verses gyűjteményeivel, nevezetesen a 13. évszázadban élt Gregorius Cyprius, a 14. évszázadban élt Macarius Chrysocephalus és a 15. évszázadban élt Michaël Apostolius közmondásgyűjteményeivel. Az időrendben első gyüjtemény visszaállításán Crusius Otto fáradozik, ki 1883-ban megjelent Analecta critica ad paroem. Graecos (Leipzig) czímű művében tisztázta a gyüjtemények eredetét és ki is adta a Plutarchustól eredőt Leipzigban 1887-ben. Nevezetesen Psellus gyűjteményével megtoldva adott ki ujabb byzantiumi közmondásokat és magyarázataikat Krumbacher, Mittelgriechische Sprichwörter czímmel a bajor tud. Akadémia Sitzungsberichtéi között az 1893. év 2. köt. 1–272. lapjain, közölve a 267. laptól kezdve a szigorúan középkori közmondások jegyzékét. – II. A rómaiaknál közmondást (proverbiumot) gyüjtők nincsenek. V. R.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
