Paulinus.
Paulinus. – 1. Pontius Meropius Anicus P., 353-ban született Burdigalbáan (Bordeaux) gazdag senator-családból. Ausonius tanítványa volt s már 378-ban consul suffectus lőn. Lassanként megérlelődött benne az az elhatározás, hogy a nyilvános élettől visszavonuls minden földi javáról lemond. 389-ben megkeresztelkedvén, 393-ban Barcelonában presbyterré szenteltetett, majd Nolába vándorolt védőszentjének Felixnek sírjához, 409-ben Nola püspökévé választatott s 431-ben halt meg. Gyöngéd s szelíd természettel megáldva, bájos és ízléses költőnek mutatkozik, erősen kifejlődött szépérzékkel. Érdekes költői levelezése Ausoniusszal; más művei: a sz. Felixre írt carmina natialitia (ránk maradt 13 és egy töredék); 3 zsoltár-paraphrasis (1 trimeterben, 2 hexameterben), a mivel a keresztény lyra új faját teremtette meg; ad Antonium, a pogány cultus balgaságáról; a keresztény epithalamium Juliani et Jae (120 distichon); vagy 30 levél. – Irodalom: Kiadták: Muratori, Verona, 1736. Migne. Patrol. Lat. 61. hartel, Vindobonae, 1894 (Corp. script. eccl. Lat. 29, 30). Buse, P. Bischof von Nola, Regensburg, 1856. Fabre, Étude sur P. de N., Strasbourg, 1861. Lagrange, Histoire de s P. de N. Paris, 1877. Lafon, P. de N. Montauban, 1885. Puech, De P. N. Ausoniique epistularum commercio, Paris, 1887. – 2. A macedoniai Pellából, nagyatyjának (Ausonius?) házában nevelkedve Délgalliában töltötte viszontagságos életét, és 459-ben 94 éves korában megírta vonzó önéletrajzát cucharisticos Deo sub ephemeridis meae textu (616 hexameter) czímen. – Irodalom: Kiadták: Leipziger, Vratislaviae, 1858. Brandes, Vindobonae, 1888 (Corp. script. eccl. Lat. 16). Rocafort, De Paulini Pellaei vita et carmine, Bordeaux, 1890. U. a., Un type galloroman, Paulin de Pella. – 3. Petricordiából (Périgueux), 470 körül toursi sz. Márton életét dolgozta föl 6 könyvben Sulpicius Severus és Perpetuus toursi püspök nyomán. Kiadta Petschenig, Vindobonae,1888 (Corp. script. eccl. Lat. 16). – 4. Az 5. század kezdetén Biterrae (Béziers) püspöke (?), a kor erkölcseiről egy párbeszédet írt 110 hexameterben. Kiadta Schenkl, Vindobonae, 1888 (Corp. script. eccl. Lat. 16). B. F.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
