29. A KERESZTORRÚ. | Madaraink

29. A KERESZTORRÚ.

Egyéb neve: keresztorrú madár, keresztcsőrű.

(Loxia curvirostra L.)

KÁROS.

29. A KERESZTORRÚ.

Leirás. A verébnél nagyobb, erősebb. A vén hím hátafele vörös, a farcsík égő szinű; hasafele vörös; szárnya, farka sötét olajbarna; a tojó hátafele szürke, farcsíkja zöldes sárga, hátaalja zöldesbe hajló. Feje «buksi», csőre felső kávája lefelé, alsó kávája fölfelé görbülő, oldalt kihajló, éleshegyű; a csőr végei majd jobbról, majd balról kereszteződők s ez a kereszteződés teszi ennek a madárnak egészen különálló sajátos jelentőségét. A keresztcsőrű vagy orrú madár fészekalja 3–5 tojás, mely szennyes, zöldesfehér alapon halaványan szeplős. A fészek finom anyagból roppant magasan épül, még pedig kizárólag fenyveken és jól van eldugva; készül pedig télszakán, úgy hogy a költés java sokszor vizkeresztre esik. Ezért vastag és jól kipárnázott a fészek és az anyamadár szorgosan költ, hogy a meleget tarthassa.

Élete módja. A keresztorrú madár állandó is, kóborló is, mert tartózkodása, illetőleg vándorlása szorosan egybefüggő a fenyőtoboz vagyis fenyőmag termésével, mely majdnem kizárólagos táplálékja; de rámegyen a bükk, a jávor, az égerfa, sőt még a szamárkenyér magvára is; de szedi a hernyóságot is. Csőre kitünő morzsoló, kihámozó szerszám; de azért roppantúl pazarolja a magot s a melyik nem nyilik egy morzsantásra, azt elejti. Nemcsak csőrük formájával, hanem annálfogva is emlékeztetnek a délszaki publikán – közönségesen papagáj – madárra, hogy ügyesen kúsznak ágról-ágra és e végett nemcsak lábukat, hanem csőrüket is használják, éppen mint a papagájok. Különben eleven, sőt nyugtalan madarak, melyeknek van nótájuk is, a melyet az öreg német madártudós, Bechstein uram, így szedett betűre:

Hi-czeri-czeri-döng-döng-döng-hiszt-hiszt
Hedi-gip-gip-gip-gip-dhioja, dhioja
Gaga-gaga stb.

Ebből a Csernel István uram becsületes magyar füle csak annyit hallott, hogy nótájuk:

Gip-hip-gip; hivogatásuk: zok-zok.

Nálunk a Felföld fenyveseiben még elég akad.

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me