43. AZ ŐSZAPÓ.
43. AZ ŐSZAPÓ.
Egyéb neve: dorongos őszapó, farkos czinke, hosszúfarkú czinke, dorongfarkú czinke, rudas czinke.
(Aegithalus caudatus L.)
HASZNOS.
43. AZ ŐSZAPÓ.
43. AZ ŐSZAPÓ.
Leirás. Ökörszemnyi, de igen hosszúfarkú, piczinke csőrű, ezért kerekfejű madárka; feje fehér, nagyon emlékeztet a galambősz apóra, innen és hosszú, látszólag ékalakra végződő farka után van az őszapó és rudas stb. neve. Hátának eleje feketés, dolmánya halavány vöröses; szárnya feketés, fehér vállfolttal; farka feketés, három szélső tolla nagyrészt fehér és lépcsőzetes; a két középső rövidebb a mellette állónál; hasafele rózsaszines. Fekete csőröcskéje nagyon picziny, lábai feketések. Fészkéről és fészekaljáról a következő oldalon lesz szó.
Élete módja. Igazi czinege, mely sohasem pihen s pitymalattól alkonyatig izeg-mozog, bujkál, keres; hozzá a hajlékony ágakon oly gyakorlatokat végez, a melyekhez képest a legügyesebb vásári kötéltánczos is valóságos ólommadár. Nincs kedvesebb és tanúságosabb látomány, mint az a társaság, a melyben a rudas- vagy őszapó többedmagával is a nagymester. Egybeverődnek ők, a szénczinkék, fenyves és kék czinkék, vagy egy fakúsz és egy-egy tarka harkály meg egy csuszka, mint valami mesterember csapat és ekkor sorban pásztázzák az erdőt, kiki a maga ügyességéhez, de teste, csőre alkotásához képest is: végig kutatják a fát a törzs kérgétől a legvékonyabb ágacska csúcsáig, a melyen azután mindég az őszapó a mester; azért is, mert könnyű a teste, így a legvékonyabb ág is csak hajlik és nem törik alatta, de azért is, mert hosszú farkával úgy dolgozhat, mint csak a kötéltánczos a rúdjával. Végig keresik ezek aztán az erdőt és késő őszszel rendesen bizonyos órában térnek vissza ugyanarra a helyre, de mindég más-más részeken keresgélve.
Az őszapó is merő káros bogársággal él, és a hol fészkét rakja és pásztáz, kincset érő hasznot hajt kertnek és erdőnek.
Még nem ritka, nagyon megbecsülendő.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
