5. A KARVALY.
5. A KARVALY.
Egyéb neve: kis karvaly, verebésző karvaly, verebésző, karoly, karuj madár.
(Accipiter nisus L.)
KÁROS.
5. A KARVALY.
5. A KARVALY.
Leirás. A hím gerle-, a tojó sokszor galamb nagyságú is; de hosszú farkú; lábcsűde karcsú, hosszú és meztelen; karmai tűhegyesek; az ujjak talprészén kiálló fojtószemölcsök; csőrének felső kávája hirtelen hajlású, tövén a viaszbőr zöldessárga. Szemcsillaga aranysárga. Színe felül kékesszürke, alul hasfelén egészben világos alapon harántúl csíkos. A hosszú farkon öt sötét, szalagszerű, rovott sávoly. A karvaly legszívesebben fenyvesekben fészkel a sűrűben, 4–5 méter magasban; de fészket is foglal a varjaktól. A fészekalja négy-öt, ritkán hat, nagynéha hét tojásból áll, a tojás meszesfehér, vagy zöldes, agyagos szeplővel.
Élete módja. Noha egészben véve kis madár, igen nagy rabló és ez villogó sárga szeméből azonnal kitetszik. A veréb nagyságú apró madaraknak valóságos réme, mely prédáját a magasból «lökve» és röptében fogja el. Mint igazi rabló, barázda hosszában, sövény vagy erdőszélen, kazal tövében röpülve, lopakodva kémleli ki prédáját, leginkább a seregbenjáró madarat, s a mikor kikémlelte, oldalt vágódik, kerengve magasra száll és a mint a sereg szárnyra kap, ereszkedik; kellő magasságba érve, szárnyát testhez kapja és mint valami ólomdarab lezuhan a kiszemelt menekülő áldozatra, melyet azon röptében karmával nyakon ragad és megfojt. Ezután lassabban röpülve bokortövébe vagy hancsikra viszi és begyre szedi. Éven át kitart nálunk; nem ritka, de nem is gyakori.
Szín és alak szerint szakasztottan mássa a holló nagyságú, de hosszú farkú héja, vagy hejjő, tikölőkánya, kara vagy galambász, mely tyúkra, galambra, fogolyra nagy veszedelem. Ez a régiség karmadara vagyis a karon hordott vadászó karvalya, melyet belső Ázsia népei, teszem a kirgizek, manapság is nagy kedvvel szárnyasok vadászatára használnak. Ifjan kiszedve hamar szelidül. A hová beveszi magát, rettenetesen pusztít, nevezetesen a tyúkok között.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
