63. A KECSKEFEJŐ.
63. A KECSKEFEJŐ.
Egyéb neve: lappantyú, álmosfilkó, bagolyföcske, kecskeszopó, málonfekvő.
(Caprimulgus europaeus L.)
HASZNOS.
63. A KECSKEFEJŐ.
63. A KECSKEFEJŐ.
Leirás. Rigó nagyságú, de hosszabb madár, melynek sok különös tulajdonsága van. Nagyon finom, lágytollú madár, tollazata, színezete pedig nagyon emlékeztet a baglyokéra, avval a különbséggel, hogy kevés benne a baglyok tollának a sárgasága s annál több a hamuszürke, sötétbarnán és elmosódva tarkálva. A fark két középső tolla szép szürke, feketés pontokkal és szakadozott rovásokkal. Feje nagy; szeme sötét és nagy, barna, az alkonyat sötétjében is látó szem. Csőre picziny, mögötte azonban roppant nagy, öblös száj nyilik, melyet felső széle felől erős sörték tesznek fogóssá. Lába kurta, gyenge. Fészke nincsen. Fészekalja két fehéres, sötétebben felhőzött és mintegy márványozott tojás, melyet az erdőben a puszta földre letojik és ott ki is költi.
Élete módja. A kecskefejő, az alkonyat és késő est madara. A mint a nap leáldozott és terjedni kezd a kora est homálya, a kecskefejő elhagyja nappali tanyáját, mely vén fák ágain van, a melyeken hosszában telepedik meg, úgy, hogy színével mintegy beléolvad a kéreg szinébe; szárnyra kap és sajátságos imbolygó, de sebes röpüléssel neki iramodik a sikságnak, az erdők tisztásainak vagy nyíltabb közeinek és mint a fecske, röptében kapkodja el az éjjel járó bogárságot, e között még a legnagyobb pilléket is.
Nagyöblű szájából és abból kigondolva, hogy a kecskefejő járáskelésében sokszorosan ellátogat a marhaállások tájára, ott levágódik, ismét szárnyra kap és lappangva keresgélni látszik, ráfogja balgatag emberek hite, no meg egy kicsit babonája is, hogy azért jár a jószág körül, hogy elszopogassa a tejet. Pedig dehogy! Minden pásztorember és szemes gazda tudja, hogy a marhaállások hulladékjában nagyon megterem a bogárság és hogy ez alkonyatkor kel szárnyra, hogy nászt tartson; tudja ezt a kecskefejő is és éppen ez a bogárság csábítja a jószág állásai felé.
Hasznos, védelemre érdemes, már elég ritka madár.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
