AZ APRÓ PARTFUTÓ. Tringa minuta LEISL. 1812.
AZ APRÓ PARTFUTÓ.
Tringa minuta LEISL. 1812.
Tringa minuta LEISL. 1812.
[Tringa pusilla MEY. – Tringa Temmincki KOCH. (nec LEISL.) – Tringa damacensis TACZ. – Pelidna minuta BOIE. – Pelidna pusilla BRHM. – Actodromas minuta KAUP. – Schśniclus minuta GRAY. – Limonites minuta SHARPE].
Népies neve: apró partisneff.
Jegyei: verébnagyságú; csőre egyenes, hegyén kissé gombosodó, rövidebb a csüdnél; középső farktollai hosszabbak mint a többi, a legszélsőbbek világos hamuszürkék; az evezők szárai barnásfehérek, különösen tőfelük barnás; láb és csőr fekete; szeme sötétbarna.
Leirása: színezetre mindenkor az előbbi fajhoz hasonlít, de alsó testén nyáron nincs fekete folt, s begye a nyak alsó részével együtt szürkésbarna, sötétebb foltozással; téli tollazatban felül világos barnásszürke, a fejen, háton sötétebben foltozott, mint a nyakon. Nagyságra a következő fajhoz igen közel áll, azért a kettőnek jegyeire figyelmeztetek.
Mértéke: H. 13,5–14,5; Sz. 8,8–10,2; F. 3,4–4,5; L. 2–2,3; Cs. 1,5–2 cm.
Ennek a fajnak typikus példányai Skandináviától a Taimyr félszigetig a tundrás vidékeken költenek. Nyugat felé a Porsanger fjordban (Norvégia) fekvő Tamső sziget, hol COLLETT K. találta fészkét, elterjedésének határa. Kelet-Szibériában más fajta: a Tringa minuta ruficollis, Észak-Amerikában pedig: a Tringa minuta minutilla tartózkodik. A typikus madarak télre Afrikában egészen a Jóreménység fokáig, az indiai félszigetre, Ceylonba lelátogatnak, ellenben a kelet-szibériaiak Khinán át, a Maláji szigetekre, Ausztráliába vonulnak. Nálunk átutazóban közönséges s április elejétől majd egész májuson át, egyesek juniusban, sőt juliusban is találhatók (1889 julius 14-én a Fertőnél hat darab közül kettőt lőttem). A Fertőnél és Velenczei tónál junius első hetében többször lőttem s Erdélyben Oláh-Brettyéről (Hunyadm.) junius 16-án kapott CSATÓ J. egy tojót. Őszszel augusztusban már kezd mutatkozni, szeptemberben és október elején különösen számos, novemberben azonban nem látni Hangja dirrr-diri, dit-it.
A TEMMINCK PARTFUTÓJA.
Tringa temmincki LEISL. 1812.
[Actodromas Temmincki BP. – Pelidna Temmincki STEPH. – Limonites temmincki SHARPE].
Jegyei: előbbi fajnál is valamivel kisebb; csőr és a csüd egyenlő hosszú; a csőr hegye kissé aláhajló s nem igen gombosodó; első evezőjének szára fehér, a többieké barnás; legszélsőbb farktolla fehér; csőre barnásfekete (tőben kissé világosabb); lábai barnásszürkék (nyáron sárgásbarnák); szem sötétbarna.
Leirása. Nyári tollazatban nem ismerem hazánkból; általában szinezetre ekkor legjobban hasonlít az előbbihez. Őszszel azonban felül főszíne hamubarnás, hátán s fején is egyes feketebarna foltok vannak, minden toll kissé világosabban, fiataloknál barnásfehéren szegett.
Mértéke: H. 13,3–14; Sz. 9,8–10; F. 4–5; L. 1,5–2; Cs. 1,6–1,8 cm.
A 69° é. szél. fölött fekvő tundrákban úgy Európában, mint Ázsiában fészkel. Tromső, úgy Grindő szigetén elég gyakran találkoztam vele költőhelyén. Télre a Földközi-tenger vidékeire, észak-kelet Afrikába, Szenegambiába költözködik, de nem megy annyira délre, mint előbbi; Indiában, Khinában szintén átvonuláskor észlelték. A kis partfutó homokos vagy agyagos partokhoz ragaszkodik, míg ellenben ez a faj inkább a vizek partjai mellett fekvő sáros, iszapos marhajárta helyeket kedveli s felkelve pirregő szólást hallat, mely trrri, ptrrr, ptrrri szótagokkal fejezhető ki. Repte is más, mint amazé, mert van benne valami sáskaszerű. Magyarországban április közepétől május közepéig, – egy-kettő később is – mutatkozik, de ritkább mint őszszel, mikor augusztus elejétől szeptember végéig kisebb csapatokban (de általában nem oly számosan, mint rokonai) száll meg tóságainknál.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
