Víg elbeszélései
Víg elbeszélései
Egész iskolát teremtett Kisfaludy víg elbeszéléseivel, melyek reálisabb színükkel, természetesebb hangjukkal, az élethez közelebb álló alakjaikkal csak úgy felülmúlják komoly novelláit, mint vígjátékai a történeti drámákat és szomorújátékokat. Ő kezdi meg a jóizű magyar adomák feldolgozását (Mit csinál a gólya), hogy majd egy Jókai, egy Mikszáth legyenek e téren követői; ő tőle ered a humornak az a gazdag forrása, mely azóta novella- és regényirodalmunk egy részén végigvonúl. Mint vígjátékaihoz, víg elbeszéléseihez is a tárgyat a jelen életből meríti s bennök a magyar társadalomnak nem egy tipikus alakját sikerűl föltüntetnie. Humora leggazdagabb, előadása legelevenebb Tollagi Jónás viszontagságaiban, melynek első része egy tapasztalatlan falusi ifjúnak fővárosi komikus kalandjait beszéli el, második része a vidéki élet néhány mulatságos jelenetét, egyszersmind a feleség-féltő hősnek felsülését mutatja be. A népszerű elbeszélés egy új formának: a levélalaknak az elterjesztéséhez is nagyban hozzájárúlt. Új műfajnak, a rajznak első kisérletét nyújtja a költő Sulyosdi Simonban, a közömbös és tétlen vidéki magyar nemesnek e tipikus alakjában, a kinek korlátolt lelke az evésen-iváson túl nem jár s a ki, mint Petőfi Pató Pálja, addig ér rá mindenre, mig mindentől elkésik, és ugyancsak Petőfi magyar nemeseként életét csak elpipálja.
Kisfaludy K. első szobra, Ferenczytől.
(A N. Muzeum kertjében.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
