Magyar ujságírás Bécsben
Magyar ujságírás Bécsben
Miután a hírlapírás, az akkori körülmények szerint, ajánlatosabb vállalat volt a birodalom fővárosában, Bécsben, az események közvetlen megfigyelésének középpontjában, a hol az engedély is könnyebben volt eszközölhető: ESZTELNEKI SZACSVAY SÁNDOR 1787-ben Bécsben indította meg a Magyar Kurírt, a bécsi Magyar Musával; 1793-ban azonban mindkét lapot Decsy Sámuelre ruházta, kihez 1798-ben szerkesztő-társúl albisi Pánczél Dániel csatlakozott. A bécsi udvari körök befolyása és a szerkesztési engdélyért versenygők kenyéririgysége, különösen Márton József tanár intrigái, ki végre 1827-ben elnyerte a szerkesztési engedélyt, sokat ártottak a lap tekintélyének és elterjedésének. Jóllehet 1818-ban az előfizetők száma már 1200-ra emelkedett, a lap 1834 végével megszűnt.
A török háború némi lendületet adott a magyar hírlapirodalmnak. GÖRÖG DEMETER, ki Kolonics László gróf nevelője volt, – utóbb Eszterházy Miklós herceg Pál fiát és még később a kir. főhercegeket nevelte, – ily hatalmas pártfogók mellett könnyű szerrel nyert hírlapkiadásra engedélyt. KEREKES SÁMUELT vevé maga mellé társúl, 1789. julius 7-én megindították a Hadi s más nevezetes Történetek c. lapot, mely 1792-ben címét Magyar Hírmondóra változtatta. Ez a lap már többet lendített a magyar irodalmon, minthogy a szerkesztők jutalmat tűztek ki, többek közt 50 aranyat egy jó magyar nyelvtanra, mely 1794-ben Gyarmathy Sámuel Okoskodva tanító magyar nyelvmesterét és 1795-ben a debreceni Magyar Grammatikát eredményezte. Ők adták ki Bessenyei Egy magyar tudós társaság iránt való jámbor szándékát. A hírlapjuk mellett kiadott magyar tárgyú rézmetszetek érdekében húsznál több rajzolót, metszőt, festőt és könyvnyomtatót foglalkoztattak. Azonban ez a lap sem emelkedhetett az akkori igények színvonalára, azért nem is versenyezhetett a sokkal előhaladottabb német hírlapokkal; ezért és különösen mert a főszerkesztő, Görög Demeter, mindinkább visszavonúlt a közreműködéstől: a lap 1803-ban szintén megszűnt.
PÁNCZÉL DÁNIEL még egy harmadik magyar lapot indított meg Bécsben, Bécsi Magyar Merkurius címmel 1793-ban, mely mindenben igyekezett társait követni; azonban azok életrevalóságát nem sajátította el, azért 1797-ben az is megszűnt.
A KAZINCZY-BARÓTI SZABÓ és BACSÁNYI által alapított kassai Magyar Museum (1788–92) és KÁRMÁN Uraniája (1794), a szépirodalmat felölelő kisérletezés volt csak és ezen folyóiratok keletkezésével járó jámbor szándék, a közönség közömbösségén hajótörést szenvedett.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
