Pannonia megvétele
Pannonia megvétele
Tényleg az új iránynak megmaradt emlékei, a történeti énekek, a XV. század végénél nem korábbiak, noha itt-ott a régebbi szellemnek is mutatják nyomát. A Pannonia megvételéről szóló ismeretes »rímkrónika«, mint Arany János nevezte, a kornak e részt egyik legérdekesebb hagyatéka. Keltét, a mint ma ismeretes, az írás sajátságai alapján a XIV. századtól a XVI. század közepéig föl lehet tenni, s egyáltalán nem lehetetlen, hogy az ének, a mint van, éppen Csáthi Demeternek munkája, ki a XVI. század első felében halt meg, s míg élt, mint nagy pápista ember s tán ép a ferenciek szerzetének tagja említtetik. De bárki s bármi volt, szerezte a versezetet ő vagy más, műve csak gyarlóság bizonyítványa, melybe ha némi fény is villanik, csupán onnét ered, hogy a régi, elpusztúlt népi költészetnek pár jellemző sorát – a legnagyobb valószínűség szerint – megőrizte. A fehér ló mondája, melyet a verselő beszél, nem ismeretlen a régi krónikákban, mely nálánál jóval korábbi keletű; de a következő részlethez nincs és nem is lehet megfelelő deák szöveg:
Kelem földén elkelének,
Az Cseken ők csekének,
Az Tetemben el-feltetének,
Érden sokat ők értének,
Százhalomnál megszállának.
Az Cseken ők csekének,
Az Tetemben el-feltetének,
Érden sokat ők értének,
Százhalomnál megszállának.
E soroknak ritmusa és betűrímei népi verselésre vallanak, szójátékuk természetének semmi köze a tudákos etimologizáláshoz, minő a krónika más helyén találkozik, s van bennök régi szó, melyet a középkor végén már nagyritkán ejtettek.* – A deákos ember, ki verse írásánál latin krónikát tartott kezében, régi énekekre eszmélhetett, a melyek, mint Szilády véli, maguknak a deák krónikáknak is forrásul szolgálhattak.
A Cseke és csekni szavakra v. ö. Szilády: Régi M. Költők Tára. I. k. 243. l. és Mózes, III. k. 13, 2.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
