A könyvtár helye és őrei
A könyvtár helye és őrei
A kész kötet végül a budai vár délkeleti részén épűlt külön helyiségbe vándorolt, hol a királynak Ransanus olasz követ üdvözlő beszéde szerint 1486-ban már »sok ezer, nem csekély és megvetendő értékű gyönyörű betűkkel kiállított, s belülről és kívülről igen díszes kézirata« volt fölhalmozva. Hogy hány ezer lehetett, nem tudjuk pontosan megállapítani. Az egykorú könyvmásolási mód, és a szintén nagy áldozatok árán gyarapított olaszországi nagy könyvtárak ismert mérete a jóhiszemű régiek 50,000-es számát képtelen túlzásnak minősíti. Ezen alapon 6–7000 kötettel is beérhetjük. Ennél többet a helyi viszonyok miatt nem lehetett volna abban a két előcsarnokos teremben elhelyezni, a melyről Naldus Naldius panegyrikusa és Oláh Miklós könyve beszél. A félkörű előcsarnok a görög és keleti irásokat tartalmazta, a kétablakos termek egyik ablakközét a király olvasó kerevete foglalta el, közfalain át ajtó nyilt a szomszédos kápolna felé, a többi részeken pedig olyan könyvszekrények voltak elhelyezve, melyeknek zárt alsó fele és három nyitott polca tartotta a latin nyelvű kéziratokat és ősnyomtatványokat. Az utóbbiak, mint értéktelenebbek, a zárt részben foglalhattak helyet, míg a remek kiállítású kéziratok a nyitott részen díszelegtek. Mivel az ilyen polcokon a könyv nem éllel volt egymás mellé zsúfolva, hanem az első táblára buktatva feküdt, már a fenti kötetszám is igen nagyméretű helyiségeket igényelhetett. Az egykorú könyvgyűjtők közt Mátyással csak V. Miklós pápa és Frigyes urbinói herceg versenyezhetett, kik közül az első nyolc évi megfeszített munka után 5000 kötetet, az urbinói herceg pedig tizenhárom év alatt 7000 kötetet tudott összegyűjteni. Ezzel szemben figyelembe kell vennünk, hogy Mátyásnak geográfiai nehézségekkel kellett megküzdeni. A megrendelésekkel és közvetítésekkel járó hátrányokon egy népies másoló-műhely berendezésével segített. Az így foglalkoztatott 30 másolóra azonban évente 2–3 kéziratnál több alig juthatott, mert a Medicieknek Vespasino 45 másolója is csak 200 kódexet tudott 22 hónap alatt elkészíteni. Sőt az olyan újabb könyveken, a melyekkel Mátyás könyvtára tündökölni akart, a festő sokszor évekig eldolgozott. A remek brüsszeli Missalet Attavante négy évig díszítette, s ugyancsak ilyen lassú munkáért járt neki az a 318 darab arany is, melyet a körmöci pénztár Mátyás király halála után pótlólag kifizetett.
A rohamosan gyűjtött könyvtár ügyeinek vezetésére külön állás volt szervezve, melyet a király először Vitéz emberével, a híres Joannes Regiomontanussal töltött be. Ez után Corvin János nevelője, Taddeo Ugoletti, majd Marzio Galeotti, Bartolomeo Fonte és az említett Felix Ragusanus kövekezett. Ezek szolgálták ki a királyt, királynét és az udvari tudósokat, s ezek rendezték a szakcsoportokat, melyek Naldus Naldius szerint selyem takarók hímzéseivel voltak megjelölve. Nagyobb nyilvánosságra következtetnünk az eddig ismert adatok alapján nem szabad, sőt nem is szükséges, mert a könyvtár helyiségében elhelyezett királyi nyugágy ép oly beszédes tanuja a Corvina jellegének, mint a számos padsor a cesenaiban, melyet 1452-ben Malatesta Novello herceg a nagy nyilvánosságnak átadott. Ez állítással szemben a király szolgálatában álló könyvtárnok szerepe mit sem bizonyít. Vespasiano Bisticci Mátyás titkáráról, Hantó György pécsi prépostról azt jegyezte fel, hogy midőn Nápolyban járt küldetésbe, a firencei piacon háromezer forint árú könyvet vásárolt s a pécsi prépostság könyvtárába háromszáznál több kötetet juttatott, egy papot pedig illő fizetéssel látott el, hogy a könyveknek gondját viselje, a könyvtárt mindennap megnyissa és bezárja.
A QUINTUS CURTIUS DE GESTIS ALEXANDRI MAGNI (1467.) CÍMŰ
Corvin-kódex kötésének hátsó lapja. (M. N. Múzeum.)
Ez akkor történt, midőn a pécsi püspöki széken Janus Pannonius ült s ugyancsak könyvgyűjtéssel foglalkozott. Mindkettőjük Vitéz neveltje volt s nagyon hihető, hogy a könyvek gondozásában is a hű tanítvány intézkedett. Káptalani könyvtárát hozzáférhetővé tette írástudó alattvalóinak, mint a hogy Mátyás sem zárta el az övét a palota humanistái elől. Ilyen mértékben bizonyára nyilvános volt Báthori Miklós püspök váci könyvtára is, a melyben Galeotti bizonysága szerint a tudós vendégsereg néha egész kis akadémiát rögtönzött. Hasonló fészket rendezett be magának Váradi Péter kalocsai érsek és a fényesen kiállított kézriatairól híres Kálmáncsehi Domokos székesfehérvári prépost is.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
