A kath. egyház és a jezsuiták
A kath. egyház és a jezsuiták
A katholikus egyházra e században szomorú napok következnek. A kolostorok megürűltek, a papság teljes felbomlásban volt. A nemzet jobbjai tapasztalván, hogy a protestáns egyház – iskolái útján – magába szívta a fejlődés és haladás szellemét, s azokat az elveket, melyek az ember életének értékét, gondolkodásának emelkedést adnak: sürgetni kezdték az országgyűlésen (1548-ban és 50-ben) a királyt és a főpapokat, hogy az elhagyott egyházak és konventek javadalmaiból iskolákat állítsanak. Ugyanezt kérték ez időtájt Erdélyben a rendek Izabellától és később János Zsigmondtól.
A nagyszombati egyetem.
Ily körülmények közt az e században alakúlt jezsuitarend, mint Krisztus athlétáinak testülete állott a roskadozó régi egyház védelmére. I. Ferdinánd 1552-ben hívta a jezsuitákat Ausztriába; Oláh Miklós prímás, ki Nagy-Szombatban főiskolát akart alapítani, 1561-ben telepíti oda a jezsuitákat, kik nehány év múlva elhagyják a várost; Báthori István Lengyelországból küld Kolozsvárra 1579-ben tizenkét jezsuitát, s ottani akadémiájukat alkotmányokkal látja el. Az ott 1587-ben felvett négy növendék egyike Pázmány Péter volt. A Jézus-társaságot száműzi ugyan Erdélyből az 1588-iki medgyesi országgyűlés; de az anyaországban, Rudolf király pártfogása mellett, ez időtájt (1586) másodszor is megtelepedtek.
A nagyszombati egyetem első hallgatói.
A XVI. század második felében több helyütt nyilvánúl vágy és akarat főiskolák alapítására. János Zsigmond – ily célból – 1569-ben Ramus Péterrel, a párizsi egyetem hírneves tanárával alkudzik, de Ramus a Bertalan-éji mészárlás áldozatául esvén, a terv meghiusúlt; Oláh Miklós a nagyszombati jezsuita-iskolát egyetem rangjára akarja emelni; de a jövő (XVII.) századra marad e szép feladatok megoldása. Oláh Miklós tervét a prímási széken utóda: Pázmány Péter valósította meg, a János Zsigmondét pedig egyfelől Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, másfelől Lorántfi Zsuzsánna, I. Rákóczi György özvegye. E századnak három fejedelmi alapítványa adott lételt egyfelől a nagyszombati (ma budapesti) egyetemnek, másfelől ma is virágzó két főiskolánknak: a gyulafehérvári (ma nagyenyedi) kollégiumnak és a sárospataki főiskolának.
Pázmány Péter esztergomi prímást nem hagyta nyugodni az a tudat, hogy a jezsuita-rend kollégiumaival és nemesi fiúnöveldéivel (convictus) ellepte Németországot, s annak délkeleti és északnyugoti részeiben a kath. egyházat az összeomlástól megmentette; sőt némely egyetemek filoz. fakultásait is hatalmába kerítette, pl. Bécsben, Prágában és Freiburgban. »A nemzet díszének emelésére fontosabb eszköznek tartotta egy tudomány-egyetemnek felállítását, melyben a harcias nemzet erkölcsei szelidűlnének és az egyház és állam igazgatására alkalmas férfiak neveltetnének.«
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
