Babocsay Izsák
Babocsay Izsák
Nagyon keveset tudunk Nemes és Vitézlő BABOCSKAY IZSÁKról, a Fata Tarcaliensia szerzőjéről. Maga mondja el, hogy Tarcal városának »hites Nótáriusa« volt s munkája egyik kéziratához csatolt jegyzetéből tudjuk, hogy 1702-ben 56-ik évében járt. Thaly közleményeiből arról is értesülünk, hogy Babocsay a XVII. század kilencvenes éveiben a tareli fiskális szőllők inspektora volt, s hogy e hivatalát II. Rákóczi Ferenc alatt is viselte, noha 1705-ben már nagyon súlyosnak érezte a kor s a betegség terhét. (Századok 1847.)
Az 1670-ik évtől kezdve az 1700-ik év szüretjéig viszi »lengeteg Historiácskáját« a szent Jehova áldását kérve a feltetszett új saeculumra. Mert az elbeszélésében letárgyalt harmincegy esztendő ugyancsak áldatlan volt az egész országban s különösen Tarcalon s a felső-Tisza vidékén. Kuruc, labanc, német s véghelyi török felváltva vagy olykor együtt pusztították a területet és a »tokaji portusnak közönséges útjába eltapodásra vettetett Tarcal városát«. Oly nagy volt a kuruc időkben a nyomor és a veszedelem, hogy 1680-ban Tarcal behódol Egerbe, évi adót fizetve a töröknek, mert sehol sem volt »Istenen kivül semmi oltalombeli bizodalom«. Néhány év múlva »az idegen német nemzet vas jármába szorúl a lakosság nyaka«. E szomorú, de mozgalmas évekből temérdek jellemző és nem csupán a tarcali történetre nézve fontos adatot őrzött meg számunkra a tarcali jegyző. Nagyon terjedelmesen beszéli el az 1697-iki kuruc lázadást. Thököly ekkor már évek óta bújdosott, de az elégületlenek vezetői a Tisza vidékén az ő hűségére eskették a felkelőket. Akkor még az ő nevéhez tapadt az utolsó szabadságharc emlékének varázsa. Babocsaynak nem tetszett e mozgalom; bármily jámbor protestáns volt s bármily súlyosnak érezte az idegen nemzet jármát, a békés időket igen nagyra becsűlte. Nagyon jellemző a szőllők inspektorára névze az a kifakadás, hogy a lázadók »drága finom aszúszőllő-borokat minden kimélés nélkül tanquam asini ad lyram szörnyű lakomázással pazaroltak«. Kazinczyék »gyilkolónak« nevezték a »szegény« Babocsay stílusát. Ma már nem szükséges a kényes stilista szempontjából bírálni a tarcali jegyző művét. Jegyzőiesen kimért beszéde és bő kenetessége jól illik tisztes, patriarkhális alakjához, melyet lehetetlen meg nem szeretnünk.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
