Cserei Mihály
Cserei Mihály
Egészen más természetű könyv CSEREI MIHÁLY Históriája. Nem nagy ügyekben forgott államférfiú munkája, inkább népies felfogású elbeszélés. Pedig Cserei nem tartozott a néphez. Mint előkelő székely szülők gyermeke 1668. október 21-én született. Teleki Mihály udvarában inaskodott, később Apor István udvarában szolgált, különböző hivatalokban forgott, tartománybiztos, kincstári titkár, csíki főkirálybíró s adóösszeíró volt. Nyolcvannyolc éves korában halt meg s élete utolsó éveiben kissé elégületlen volt szolgálatai jutalmával s a világ folyásával.
Negyvenegy éves korában, 1709. december 16-án a kurucok elől való menedékében, Brassóban fogott története írásához. Erős protestáns s még erősebben erdélyi felfogással írja elbeszélését. Nem szerette Teleki beavatkozását a magyarországi dolgokba, nem szereti Thököly felkelését s még kevésbbé szerette II. Rákóczi Ferencet, ki »szörnyű pusztulásra hozta a magyar nemzetet«. »Igen könnyű fa-járomnak« nevezi a török uralmat, melyet jobban kellett volna megbecsűlni. De ha már szét kellett törnie a fa-járomnak, szíve leginkább a leopoldi hitlevélben nyugodhatott volna meg; »gyönyörűséges, szent« diplomának nevezi, melyet csak az erdélyiek egyenetlensége forgatott ki tövestől. Annyira elragadja kizárólagos erdélyi érzelme, hogy majdnem idegennek tekinti a magyart. »Mindenkor Erdélynek romlása, pusztulása – úgymond – Magyarországból következik, mindenkor az erdélyi jó takarékos gazdák javaiból épűltenek azok a here, gőgös, nagyravágyó, semmivel nem biró, haszontalan, tékozló, magyarországi állhatatlan, nyugtalan emberek.« Bármily szubjektivnek látszik is felfogása, úgy gondoljuk, hogy bizonyos átlagos közvélemény nyilatkozik meg benne, mely az erdélyi udvarházakban eléggé otthonos lehetett.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
