A KISFALUDY-IRODALOM.
A KISFALUDY-IRODALOM.
A XIX. SZÁZAD első harmadában Kisfaludy Sándor volt a legnépszerűbb magyar költő, hírnév dolgában még Csokonai Vitéz Mihályt és Berzsenyi Dánielt is meghaladta. Az írói körökben nem volt olyan tekintélye, mint Kazinczy Ferencnek, de a költészet iránt érdeklődő nemesség őt tartotta a legkülönb poétának. Toldy Ferenc is úgy vélekedett, hogy az 1772–1807, évkörnek, tehát a Bessenyei György fellépésétől Kazinczy Ferenc nyelvújításáig terjedő időszaknak, Kisfaludy Sándor költészete a legfényesebb irodalmi eredménye. A későbbi irodalomtörténetírók jóval tartózkodóbb hangon nyilatkoztak költészetének értékéről, de azért még mindig lelkesebben, mint amennyi Kisfaludy Sándor művészi jelentőségének valóban megfelel.
Munkáinak gyüjteményes sorozatai közül legjobb Angyal Dávid nyolckötetes Kisfaludy-kiadása.
Toldy Ferenc szerint Kisfaludy Sándor gazdag teremtő képzelete a XIX. század első évtizedében egészen új nemzeti költészetet indított meg. (A magyar nemzeti irodalom története rövid előadásban. II. köt. 3. kiad. Pest, 1873.) – Beöthy Zsolt a költői sikert tekintve Csokonai Vitéz Mihály mellé helyezi, bár látókörét szűkebbnek, tehetségét nem oly sokoldalúnak mondja. (A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése. I. köt. 6. kiad. Budapest, 1890.) – Császár Elemér szerint a Himfy még most is értékes, a regéket csak koruk méltányolta, drámáit már kortársai is kedvezőtlenül fogadták: a költő fokozatosan hanyatlott, ifjúkorának népszerűsége az 1830-as évektől kezdve a műértők szemében egészen eltűnt. (Kisfaludy Sándor. Budapest, 1910.) – Kéky Lajos rámutatott arra, hogy Kazinczy Ferenc iskolájának egyoldalú német hatást mutató költészetével szemben Kisfaludy Sándor eléggé műveltnek érezte a magyart kultúrájának önmagából való kifejlesztésére. A két Kisfaludy költészetében az általános emberi eszményt az egyéni és nemzeti vonások váltják fel, a lenyügözött képzelet felszabadul, az érzéseknek szűkre szorított köre meggazdagodik, a kifejezések valószerűbbekké lesznek, a versforma mesterkéletlenebbé válik. A tömérdek mitológiai sallang és klasszicizáló kép náluk kikopik a költészetből; nagy újítás ez akkor, amikor még Csokonai Vitéz Mihálynál is nimfák laknak a kákasátrakban s Flóra gyenge szüzei szunyókálnak a földben. (A Dunántúl a két Kisfaludy költészetében. Keszthelyi Helikon. Keszthely, 1925.) – Gálos Rezső szerint Kisfaludy Sándor a Dunántúl egész költőiségét belevitte a magyar irodalomba. Ereje a történelmi hagyományokban volt, ezeket védte poézisével. A dunántúli íróknak Kazinczy Ferenc nyelvújító túlzásai ellen vívott harcában ő a vezér, a konzervatív világnézetnek még az új Magyarország korában is ő a legbátrabb szószólója. Élményei, érzései, reflexiói bőven buzognak majd minden művében. (A Dunántúl a két Kisfaludy költészetében. Budapest, 1927.)
Kiadások. – Nevezetesebbek a következők: Himfy szerelmei. A kesergő szerelem. Buda, 1801. – Ezt követték: Himfy szerelmei. A kesergő szerelem. A boldog szerelem. Buda, 1807. – Regék a magyar előidőkből. Buda, 1807. – Hunyady János. Históriai dráma. Buda, 1816. – Gyula szerelme. Rege. Buda, 1825. – Eredeti magyar játékszín. Két kötet. Buda, 1825–1826. – Költeményeinek első gyüjteménye: Kisfaludy Sándor munkái. Nyolc kötet. Pest, 1833–1838 (Toldy Ferenc szerint a költő ekkor vette először észre, hogy a közönségnek már nem ő a kedvence, hanem Vörösmarty Mihály. A Magyar Tudományos Akadémia is kénytelen volt megosztani az 1833. évi nagyjutalmat közte és ifjabb költőtársa között.) – Toldy Ferenc kiadása: Kisfaludy Sándor minden munkái. Hat kötet. Pest, 1847. – A pótlást is Toldy Ferenc adta közre hozzá: Kisfaludy Sándor hátrahagyott munkái. Négy kötet. Pest, 1870–1871. – Legjobb Angyal Dávid kritikai kiadása: Kisfaludy Sándor minden munkái. Negyedik kiadás. Nyolc kötet. Budapest, 1892–1893. – Zilahi K. Béla kiadása; Kisfaludy Sándor összes költeményei. Két kötet. Budapest, 1901. (Remekírók Képes Könyvtára.) – Heinrich Gusztáv kiadása: Kisfaludy Sándor munkái. Két kötet. Budapest, 1905–1907. (Franklin-Társulat Magyar Remekírói.) – Tordai Ányos kiadása: Kisfaludy Sándor munkái. Budapest, 1928. (Franklin-Társulat Magyar Klasszikusai.) – Gálos Rezső kiadása: Kisfaludy Sándor hátrahagyott munkái. Győr, 1931.
Irodalom. – Az előbbi fejezetekben már felsorolt munkák közül különösen a következők. – Toldy Ferenc: A magyar költészet története. 2. kiad. Pest, 1867. – U. az: A magyar nemzeti irodalom története rövid előadásban. I. köt. 3. kiad. Pest, 1872. – Angyal Dávid; id. Kisfaludy-kiadás. VIII. köt. Budapest, 1893. – Beöthy Zsolt: A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése. I. köt. 6. kiad. Budapest, 1890. – Bayer József: A magyar drámairodalom története. I. köt. Budapest, 1897. – Imre Sándor: Irodalmi tanulmányok. II. köt. Budapest, 1897. – Angyal Dávid: Kisfaludy Sándor. Képes magyar irodalomtörténet. Szerk. Beöthy Zsolt és Badics Ferenc. 1. köt. 3. kiad. Budapest, 1906. – Császár Elemér: Kisfaludy Sándor. Budapest, 1910. – Kéky Lajos: A Dunántúl a két Kisfaludy költészetében. Keszthelyi Helikon. Szerk. Lakatos Vince. Keszthely, 1925. – Gálos Rezső: A Dunántúl a két Kisfaludy költészetében. Budapest, 1927.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
