BŐRNADRÁG
BŐRNADRÁG
A parasztférfiak téli ruhái közé ritkán képzeljük oda a meleg juhbőr nadrágokat, hiszen mai ismereteink szerint is a bőrnadrág a drága ruhafélék közé tartozik. Igen finom bőrökből valamikor kesztyűsök készítették a cserzett szarvasbőrből szabott bőrnadrágokat, melyek a 16. században pl. a soproni polgárok körében a hagyatékolás tárgyát is képezték, és később is jobbára csak vadászó urak viselték. A 18. század közepétől majd egy évszázadot átfogóan rendelkezésünkre álló körözőlevelekben ugyan gyakran szerepel a bőrnadrág, de inkább csak bányászokon, mesterembereken, s rendszerint hangsúlyozva, hogy a keresettek sárga vagy „fekete bőr németh bőrnadrágot” viseltek (Schram F. 1964: 27). Ilyen sárga és fekete „németes” szabású nadrágokat hazai szűcsök is varrtak, s a betelepült németek viselték is, pl. a hartaiak a trityit. Hont megyében – német hatásra – néhol flanellal bélelt fényes fekete bőrnadrágot hordtak a magyar parasztférfiak is, de az ilyen nadrág szélesebb körben történt átvételéről nincsen tudomásunk.
De ezeknek a finom bőrnadrágoknak is használták egykor törött, mosott juhbőrből való megfelelőit. Ilyen nadrágokra utalnak azok az adatok is, amelyek a bakonyi pásztornép zsírozott nadrágjairól szólnak, vagy arról, hogy a hortobágyi pásztorok hájjal kenegették vagy posztóval borították birkabőr nadrágaikat, hogy a nedvesség meg ne rongálja.
A bőrnadrág azonban nemcsak a pásztornép viselete volt. Erdélyben 1699-ben (EMSztT I: 1064), a nógrádi szűcsök készítményei között 1743-ban és 1785-ben is szerepel a „Bőr nadragh” (HML 1743. Nógrád vm.), a 19. században pedig többféle szabással országszerte megjelent. A század elején pl. Mezőberényben a cseléd bértételek között a szűrposztó nadrágot váltotta fel a barnára vagy feketére festett, ellenzős bőr „csizmanadrág”. Ilyen szabású bőrnadrágokat a hódmezővásárhelyi szűcsök is varrtak, a kanászok számára azonban pantalló formájút szabtak.
Mihelyst a rajthúzli megjelent, a hajdúsági, nagykunsági paraszt- és juhászszűcsök ugyan továbbra is ellenzős, de csizmaszárra húzható nadrágokat szabtak juhbőrből. A fehérre kikészített bőrnadrág szárainak külső oldalán piros irhacsík futott végig, rajta sárgaréz gombok sora. Ez a kívül fehér, belül gyapjas bőrnadrág a múlt század végéig általában a juhászok, pásztorok viselete volt, de az Alföld mezővárosaiban, így Szentesen, Orosházán is felbukkant. Dorogi Márton (1960) szerint ezekre a juhbőr nadrágokra, az oldal irhacsíkján kívül, ülepére irhafolt és combjára vagdalásos bőrminta kerülhetett. Talán ilyen volt a Zagyva völgyéből emlegetett piros bőrrel irházott, „vitézkötéses” bőrnadrág is (Gönyey S. 1938: 153).
A bőrnadrág, ha fel is bukkant itt-ott a mezővárosi és falusi parasztférfiakon, használata nem volt általános, viselője jómódját dokumentálhatta vele. Hasznoson, ahol az 1860–70-es 681években 4 darab kecskebőrből szabott nadrág volt a faluban, tulajdonosaik, akik egyben a „gyertyások” voltak a templomban, a rangos ruhadarabot esküvőkre kölcsön is adták (Gönyey S. 1938: 157–158).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
