MINDENNAPI ÉS ÜNNEPI ÉTKEZÉSEK | Magyar néprajz

552MINDENNAPI ÉS ÜNNEPI ÉTKEZÉSEK

Ahogy az egész életritmusban, az étkezésben is változatosságot jelent a köznapok és ünnepek váltakozása, a különböző munkákat hozó mindennapok, a különböző rangú és jellegű ünnepek. A táplálkozásban ezenkívül változatosságot teremt egyes élelmiszerek évszakos hozzáférhetősége a hagyományos kultúrában. Évszázadokon át heti ritmust adott, hosszabb különleges időszakokat jelölt ki az egyházak központi absztinencia szabályzata. Ebben a fejezetben a köznapi főétkezések ritmusát és szerkezetét, valamint a különleges időszakok, a legfontosabb naptári és családi ünnepek étkezési szokásait tekintjük át. A parasztkultúra sajátossága az a törekvés, hogy a nagyünnepek ételsora ünnepenként visszatérően és mindenkinél azonos legyen, eltérően az ezzel ellentétes modern polgári törekvéstől. Az ünnepi szituáció gyakran szakrális idő is egyúttal, ezért ételeihez bőség-, termékenység-, egészségvarázsló hiedelmek kapcsolódtak. Ezek a hiedelmek is támogatták az étrendek stabilitását, ugyanakkor mégsem merevítették meg. Ételek cseréje esetén a hiedelem gyorsan az új ételhez kapcsolódott. (A hiedelmekről azonban ebben a fejezetben csak kivételesen szólhatunk.) A kötött ünnepi ételsorok ismétlődésének szabálya nem jelentett változatlanságot. A nyilvánosságnak szánt nagyünnepi étkezések (keresztelő, lakodalom, templombúcsú) a becses újítások első bemutatásának, bevezetésének alkalmai, elvárt ételsoruk azonban csak fokozatosan módosult. A legrégiesebb étrendek a böjtös nagyünnepi alkalmak családi étkezésein szerepeltek a 20. században.

A FŐÉTKEZÉSEK FELÉPÍTÉSE HETI ÉTREND KOMAEBÉDHORDÁS, KERESZTELŐI LAKOMA LAKODALOM HALOTTI TOR ADVENT, KARÁCSONY KISKARÁCSONY BÖJTJE: ÚJÉV ELŐESTÉJÉNEK BÖJTÖS ÉTKEZÉSE AZ ÉV FORDULÓJÁNAK ÜNNEPI ÉTKEZÉSE (DECEMBER 31–JANUÁR 1.) FARSANG NAGYBÖJT, HÚSVÉT, PÜNKÖSD TEMPLOMBÚCSÚ

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me